az emberi populáció folyamatosan ki van téve számos káros környezeti stresszornak, ami negatív egészségügyi hatásokat és/vagy a biomarker szintek deregulációját okozza. Néha azonban olyan tanulmányokat is közzétesznek, amelyek egyes stresszorok emberre gyakorolt pozitív hatásait nem, vagy akár pozitív hatásokról számolnak be. A felülvizsgálat fő célja, hogy átfogó áttekintést nyújtson a Cseh biomonitoring-kutatás elmúlt évtizedéről, a légszennyezés (benzopirén) és a sugárzás különböző szintjeinek (urán, röntgenvizsgálat és természetes radon háttér) különböző expozíciós csoportokra gyakorolt hatásáról. Mivel a citogenetikai vizsgálatokból származó egyes eredmények ellentétesek voltak, mint feltételezték, értelmes értelmezést kerestünk a genomikai/epigenetikai vizsgálatokban.

adataink részletes elemzése, amelyet mások tanulmányai és a jelenlegi epigenetikai ismeretek alátámasztanak, a DNS-metilációs beállítások révén a környezeti stresszorokhoz való alkalmazkodás sokoldalú mechanizmusának hipotéziséhez vezet, amely akár a prenatális fejlődésből is származhat, és segít csökkenteni az ebből eredő DNS-károsodás szintjét. Ez a hipotézis teljes mértékben összhangban van tanulmányaink váratlan adataival (pl. alacsonyabb szintű DNS-károsodás az erősen szennyezett régiókból származó alanyokban, mint a kontrollokban vagy az ismételten szennyező anyagnak kitett alanyokban, mint a korábbi expozíció nélkül), és a DNS-metilációs minták különbségei is alátámasztják a különböző szennyezettségű régiók csoportjaiban.

az adaptációs hipotézis fényében a következő pontok javasolhatók a jövőbeli kutatásokhoz: i. a vizsgálati alanyok krónikus és akut expozícióját meg kell különböztetni; ii. az expozíciós előzményeket fel kell térképezni, beleértve a lakóhelyet az élet és a prenatális fejlődés során; (iii) az epigenetikus markerek változásait idővel ellenőrizni kell.

összefoglalva, az emberi környezethez való alkalmazkodás vizsgálata, amely a túlélés egyik legfontosabb folyamata, új kihívást jelent a humán biomonitoring területén végzett jövőbeli kutatások számára, amely megváltoztathatja a biomarker elemzések eredményeiről és a környezet lehetséges negatív egészségügyi hatásairól alkotott véleményünket.