az elülső talofibularis szalag metszésének hatása a boka terhelés-elmozdulási viselkedésére in vitro értékelték az elülső fiók tesztje során a rugalmassági megközelítés alkalmazásával. Ellenőrzött erőket alkalmaztak a bokaízületen az elülső-hátsó irányban, és az ebből eredő elmozdulásokat négy hajlítási szögben mértük (10 fokos dorsiflexió, semleges és 10 fokos és 20 fokos plantáris hajlítás). Ezután az elülső talofibularis ínszalagot szekcionáltuk, majd az elülső-hátsó terheléseket megismételtük a négy hajlítási szögben. Két paramétert fejlesztettek ki a bokaízület nemlineáris terhelés-elmozdulási válaszának leírására: semleges zóna lazaság (+/- 2 közötti ízületi elmozdulás.5 N) és a rugalmasság (az intézkedés a nemlineáris terhelés-elmozdulás válasz a boka között 10 és 50 N elülső fiók terhelés). Az elülső talofibularis szalag metszése után a semleges zóna lazaságának jelentős növekedését figyelték meg a boka hajlításának minden szögében. A semleges zóna lazaságának legnagyobb növekedését a boka 10 fokos plantáris hajlításban (76,3% – os növekedés) és 20 fokos plantáris hajlításban (89,7% – os növekedés) találták. A szalag metszése után jelentős növekedés (19.3%) a boka rugalmasságát a dorsiflexió 10 fokánál figyelték meg, de a rugalmasság változását nem figyelték meg a boka semleges és talpi hajlított helyzetében. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az elülső fiók vizsgálata az elülső talofibularis ínszalag-hiányos boka 10-20 fokos plantáris hajlítás között a semleges zóna lazaságának legnagyobb növekedését eredményezi a normál bokához képest ép ínszalagokkal.(Absztrakt csonka 250 szó)