A vizsgálat helyszíne és az alanyok szűrése
klinikai vizsgálatokat végeztek a Michigani Egyetem kórházainak klinikai Kutatóközpontjában az emberi alanyokat érintő tanulmányok intézményi felülvizsgálati testületének és az élelmiszer-és Gyógyszerügyi Hivatalnak a jóváhagyásával. Minden alanytól tájékozott beleegyezést kaptak.
a vizsgálati alanyokat életkor, testtömeg és a protokolloknak való megfelelés képessége alapján értékelték. Megvizsgálták az egészséget/betegséget, valamint a gyógyszerek, az alkohol és a dohányzás használatát. A vér elektrolit-egyensúlyát, a vese-és májfunkcióját, valamint a vér morfológiáját és lipidjeit vizsgálták. A mechanizmusvizsgálathoz szükséges belépési koncentráció 5, 18 mmol l−1 (>200 mg dl−1) összkoleszterin, 4, 14 mmol l−1 (>160 mg dl−1) alacsony sűrűségű lipoprotein koleszterin (LDL-koleszterin) és 3 volt.39 mmol l−1 (300 mg dl−1) trigliceridek. A hosszú távú vizsgálatban az összkoleszterinnek 5, 18–7, 77 mmol l−1−nek (200-300 mg dl−1), LDL−koleszterinnek 3, 37 mmol l−1−nek (>130 mg dl-1) és triglicerideknek 4, 52 mmol l-1-nek (400 mg dl-1) kellett lennie. A fogamzóképes korú nőket terhesség szempontjából szűrték, és a vizsgálat során fogamzásgátlást alkalmaztak.
mechanizmus vizsgálat
a 12 alany közül nyolc nő volt, átlagos életkora 39,5 (tartomány, 29-59) év, átlagos összkoleszterinszint 6,48 (tartomány, 5,57–7).51) mmol l-1 (250 (tartomány, 215-290) mg dl−1) és átlagos tömeg 79,3 (tartomány, 58,3–116,3) kg. Ennek megfelelő értékek a négy férfi esetében 36,5 (tartomány, 34-40) év, 6,60 (5,57–7,64) mmol l−1 (255 (tartomány, 215-295) mg dl−1) összkoleszterin és 94,5 (tartomány, 84,5–106,8) kg voltak.
négy 1 hetes vizsgálati fázis volt, a fázisok között 1 hetes kimosási időszak volt. Minden fázisban-randomizált, egyvak, keresztezett kialakítás szerint adagolva-az alanyok 250 ml cukormentes zselatin desszertet fogyasztottak, amely vagy 5 g HPMC-t (tesztfázisok), vagy nem tartalmaz HPMC-t (placebo fázis). A zselatin desszertet reggeli, ebéd és vacsora közben fogyasztották, összesen 15 g HPMC-t naponta minden tesztfázisban.
a zselatin desszert viszkozitása (az Egyesült Államok Pharmacopeia, 2003 szerint mérve) a négy fázisból a következő volt: placebo zselatin (0,3 cP), közepes viszkozitású HPMC (3915 cP), nagy viszkozitású HPMC (22 703 cP) és ultra magas viszkozitású HPMC (63 030 cP). Minden HPMC termék (the Dow Chemical Company, Midland, MI, USA) élelmiszer-minőségű volt, és megfelelt a 2208-as típusú hipromellóz monográfiának (United States Pharmacopeia, 2003).
a táplálékfelvételt a mechanizmus vizsgálata során ellenőrizték annak biztosítása érdekében, hogy az egyetlen étrendi különbség a csoportok között a HPMC jelenléte vagy hiánya volt. Az alanyok minden ételt az általános klinikai Kutatóközpontban fogyasztottak, a szokásos étrendjüknek megfelelő ételeket választva. Az 1. vizsgálati héten az összes elfogyasztott ételt leltározták. A következő szakaszokban az elfogyasztott élelmiszerek típusát és mennyiségét reprodukálták.
az egyes fázisok 1.és 8. napján, egy éjszakán át tartó böjt után mérték a testsúlyt, az életjeleket és a szérum lipidszinteket. Az elektrolitokat, a máj-és vesefunkciót, valamint a vér morfológiáját a vizsgálat első és utolsó napjaiban mérték.
a HPMC zsírfelszívódásra gyakorolt hatását a széklet zsírtartalmának mérésével vizsgálták. A placebo és az ultra-magas viszkozitású fázisok során minden alany 72 órás székletgyűjtést végzett az 5., 6. és 7. napon.
hosszú távú vizsgálat
a 40 alany közül 20 nő volt, átlagos életkora 41,6 (tartomány, 27,3-55,9) év, átlagos szérum összkoleszterin 5,96 (tartomány, 5,43–6,48) mmol l–1 (230,0 (tartomány, 209,8−250,2) mg dl–1), Átlagos LDL−koleszterin 4,05 (tartomány 3,57-4,53) mmol l–1 (156.4 (tartomány: 137,9–174,9) mg dl−1) és átlagos tömege 75,3 (tartomány: 59,8–90,8) kg. A 20 férfi megfelelő értékei 38,3 (tartomány, 25,9–50,3) év, 6,05 (tartomány, 5,46–6,63) mmol l−1 (233,4 (tartomány, 210,9–255,9) mg dl−1) összkoleszterin, 4,26 (tartomány, 3,74–4,78) mmol l−1 (164,4 (tartomány, 144,4–184,4) mg dl−1) LDL-koleszterin és 87,9 (tartomány, 75,7–101,1) kg tömeg.
Az ultra−magas viszkozitású HPMC két dózisát, 5 és 15 g-ot az 1.napon, placebóval hasonlították össze a koleszterinszint-csökkentő képesség szempontjából enyhén hiperkoleszterinémiás betegekben, randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos, párhuzamos kialakítással. A HPMC−t forró csokoládéitalban, reggelivel (5 és 15 g 1.napi kezelési csoportban), valamint cukor-melaszos süteményekben, ebéd és vacsora mellett (15 g 1. napi kezelési csoport) adták be. A süti megfogalmazását Swidan et al. (1996).
az egyes kezelési csoportokban az alanyok számát teljesítményszámításokkal határozták meg, amelyek a két dózis (becslések szerint 1% / g HPMC / nap) várható koleszterinszint-csökkentő hatásosságán, valamint az összkoleszterin-adatok korábban megfigyelt variációs együtthatóin alapultak. Bár a teljesítményszámítások azt mutatták, hogy öt alany elegendő lenne, 10-et vontak be a napi 15 g HPMC csoportba és 10-et a placebo csoportba, figyelembe véve a cookie-kban a HPMC alacsonyabb hidratációs arányát és a vizsgálat hosszát. Húsz alanyt vontak be a napi 5 g HPMC csoportba, mert a koleszterinszint-csökkentő hatás várhatóan szerényebb volt.
az 5 g HPMC-t tartalmazó forró csokoládé italt az alanyok nem fogadták el, akik azonnal hangosan panaszkodtak annak íztelenségére, és azzal fenyegetőztek, hogy az 1.hét végén abbahagyják a vizsgálatot. Ezt követően egy 1 hetes kimosási időszakot hívtak meg minden alanyra (2.hét), és a 3. héttől kezdve minden tesztalany 5 g HPMC süti készítményt kapott az 5 g HPMC-forró csokoládé ital helyett reggelinél. A placebót kapó alanyokat a placebo forró csokoládé helyett placebo sütire cserélték a vakítás fenntartása érdekében. Később nem volt panasz az ízléssel kapcsolatban. A hosszú távú vizsgálat protokollját az 1.táblázat mutatja be.
a hosszú távú vizsgálat járóbeteg-vizsgálat volt, amelynek során az alanyok naponta beszámoltak az italkeverék felvételéről (1. hét), cookie-k (1. hét, 3-8. hét) és a szükséges űrlapok. Az alanyok a szokásos ételeket fogyasztották a vizsgálati készítményekkel együtt. Az étkezési és testmozgási naplókat 1 héttel a vizsgálat előtt, valamint az 1., 4. és 8. héten rögzítették. A vizsgált készítmények fogyasztásának való megfelelést naponta értékelték.
minták elemzése és kérdőív
biokémiai és lipid méréseket végeztek a Michigani Egyetem kórházainak klinikai laboratóriumaiban, validált módszerrel, amely a mintán belüli összkoleszterin (TC) koncentráció 1% – os, a napok közötti 2,2% – os változását mutatta. Az LDL-C-t a TC, a nagy sűrűségű lipoprotein koleszterin (HDL-C) és a TG koncentrációkból számítottuk ki a képlet segítségével:
a Székletgyűjteményeket a Mayo Clinic (Rochester, MN, USA) elemezte egy NMR-alapú eljárással, amely magában foglalja a mikrohullámú szárítást, majd a maradék protonok jelelemzésével becsülte meg a szilárd és a zsír százalékos arányát (Van de Kamer, 1958). A bevett, standard gravimetrikus módszerrel összehasonlítva a szilárd és zsírtartalom százalékos értékei 2, illetve 6% – kal különböztek.
a káros hatásokra vonatkozó kérdőíveket mindkét vizsgálat 1.napján, a mechanizmus vizsgálat minden fázisának 7. napján, a hosszú távú vizsgálat 1., 3. és 6. hetében pedig a 7. napon töltötték ki. Alanyok szerzett fejfájás, szívdobogás, szédülés, puffadás, gyomor-bélrendszeri diszkomfort, hasi görcsök, hasmenés és puffadás az alábbiak szerint: nincs hatás (0), enyhe hatás (1=kevesebb, mint 30 perc, 2=több, mint 30 perc), mérsékelt hatás (3=kevesebb, mint 30 perc, 4=több, mint 30 perc) és súlyos hatás (5=kevesebb, mint 30 perc és 6=több, mint 30 perc). Helyet biztosítottak az alanyok számára más káros hatások rögzítésére is.
a székletürítés számát és konzisztenciáját a placebo és az ultra-nagy viszkozitású mechanizmus vizsgálat 5., 6. és 7. napján jelentették. A bélmozgás konzisztenciáját a következőképpen értékeltük: 1 (folyékony), 2 (laza, puha, töredezett széklet), 3 (puha, de folyamatos széklet), 4 (szilárd széklet) vagy 5 (a merevség miatt nehéz áthaladás).
statisztikai elemzés
a mechanizmusvizsgálatban a székletzsír kivételével minden mérést szignifikáns különbségek szempontjából teszteltek a variancia ismételt mérési elemzésével (SuperAnova, Abacus Concepts, Berkeley, CA, USA) Tukey kompromisszumát használva post hoc tesztként. A széklet zsíradatait a párosított t-teszttel elemeztük.
a hosszú távú vizsgálatban az adatokat egyváltozós (például a kiigazítatlan egyváltozós f-statisztika) és többváltozós (például Wilks Lambda) ismételt mérési varianciaanalízissel kezelték egy SAS statisztikai elemzési csomag (SAS Institute Inc., Cary, NC, USA). A két megközelítés hasonló eredményeket hozott. Az elemzett tényezők a hét (az alanyon belül) és a kezelési csoport, a nem és az életkor (az alanyok között) voltak. A nullhipotézisek szerint nem létezett hét, hét-nem, hét-kor vagy hét-csoport kölcsönhatások.
minden különbséget szignifikánsnak tekintettünk a 95% – os konfidencia szinten.