a legnagyobb fenntartható hozam 2020-ig történő elérése az Európai Unió közös halászati politikájának (KHP) 2013.évi reformjának fő célkitűzése. A kimerült halállományok esetében ez azt jelenti, hogy az állományt vissza kell állítani arra a szintre, amely a legnagyobb fenntartható hozam szerinti fogásokat támogatja. A KHP keretében hozott határozatokat, például a teljes kifogható mennyiségre vonatkozó éves határozatokat e célkitűzéssel összhangban kell meghozni.
ugyanakkor nehéz kiszámítani az MSY-t. Az MSY elméleti fogalom, amelyet nem mindig könnyű alkalmazni a gyakorlatban, és sok kritikát váltott ki az évek során. Mindazonáltal a legnagyobb fenntartható hozam továbbra is alapvető szerepet játszik az EU halászatának mai irányításában, és a döntéshozók és a halászatban és a halászati gazdálkodásban részt vevő egyéb szereplők számára elengedhetetlen fogalom.
MSY-Mire jó?
az MSY alapvetően egy betakarítási modell, amelyet arra használnak, hogy kiszámítsák, mennyit lehet halászni egy bizonyos állományból anélkül, hogy kimerítenék. Célja, hogy meghatározza azt a legnagyobb fogást (hozamot), amelyet egy halállományból határozatlan időre ki lehet venni, miközben továbbra is elegendő halat hagy a tengerben az állomány fenntartható fejlődésének biztosításához (azaz. elég érett hal, hogy évről évre reprodukálja a maximális szintet).
a halállomány legnagyobb fenntartható hozamának kiszámítása az “ideális” vagy optimális kiaknázási szint megtalálásáról szól. Nagyon nehéz kiszámítani az MSY-t, mivel számos tényező határozza meg az MSY-t, és mivel e tényezők közötti összefüggések nem mindig ismertek jól. A legnagyobb fenntartható hozamra vonatkozó számításokat ezért becsléseknek kell tekinteni, amelyek gyakran meglehetősen bizonytalanok.
biomassza
az MSY megértéséhez meg kell érteni a biomassza becslését. A biomasszát az állomány teljes tömegeként mérik. A fő tényezők, amelyek növelik vagy csökkentik a biomasszát egy halállományban, a növekedés, a szaporodás és az elhullás, amint azt az 1.ábra vázolja. A természetes tényezők jelentősen eltérhetnek a különböző halfajok között. Például az egyes halak növekedése az idő múlásával gyors lehet (a tőkehal általában nagyon gyorsan növekszik), vagy lassú (a hering meglehetősen lassan növekszik).
ezenkívül egyes fajok nagy számú utódot tenyésztenek minden ívási alkalommal (tőkehal, hering), míg más fajok (például cápák) csak néhányat tenyésztenek. A reprodukciós siker az állományokon belül évről évre változik.
a különböző fajok élettartama is rendkívül eltérő. Következésképpen a ki nem halászott populációk idővel meglehetősen stabil biomasszával rendelkezhetnek, vagy a biomassza nagyon változhat. A rövid életű, erősen szaporodó fajok, például a kisebb homoki angolnák erősen ingadozó biomasszával rendelkeznek, míg a tőkehal, bár nagy mennyiségű utódot ív, állományméretében meglehetősen stabil.
a ki nem halászott állomány biomasszája olyan tényezőktől is függhet, mint a környezeti változások (különösen a hőmérséklet), a ragadozók előfordulása vagy az élelmiszer rendelkezésre állása. Az élelem rendelkezésre állását viszont befolyásolhatja a keltetés vagy a toborzás szintje (vagyis az egy adott szakaszig túlélő halak száma).ezzel szemben egy halászott populáció esetében a teljes populáció biomasszáját befolyásoló legjelentősebb tényező szinte mindig a halászat okozta állománypusztulás szintje, vagyis az, hogy hány halat fognak ki (vagy öltenek le más módon a halászati tevékenységek során), különösen a lakosság felnőtt részét. Azonban még a halászott populáción is, néha az egyéni növekedés ugyanolyan fontos, mint az állományba érkező újoncok száma. Ez a helyzet a Balti-tenger keleti részén élő tőkehalállomány esetében, amely jelenleg az egyéni növekedés csökkenésétől szenved. Összegezve, a halállományok biomasszája nagymértékben változik, és számos tényező befolyásolja, amint azt a lejjebb található háttérmagyarázat felsorolja.
illusztráció: Elsa Wikander/Azote
BMSY – a biomassza, amely MSY-t ad
az MSY biomassza (BMSY) az az állomány biomassza, amely támogatja a maximális fenntartható hozam betakarítását. A legnagyobb fenntartható hozam alapváltozata szerint a többlettermelés (azaz a nettó növekedés, figyelembe véve a természetes mortalitást) akkor a legmagasabb, ha a biomassza szintje eléri a Szűz (ki nem halászott) biomassza (Bmax) 50% – át. Ez azt jelenti, hogy a BMSY a Bmax 50% – a lesz. Ezeket a kapcsolatokat a 2. ábra szemlélteti.
az állomány termelékenysége határozza meg a tényleges hozamszintet. Ha az állomány túlhalászott (a BMSY-től balra a 2.ábrán), a hozam alacsonyabb lesz. A biomassza mérete (egy adott állományban lévő halak össztömege) határozza meg, hogy az adott állományból mennyi halat lehet betakarítani a legnagyobb fenntartható hozam elérése érdekében. Ha az állomány biomassza csökken – akkor a fogásoknak is.1
halászat BMSY alatt
Ha a biomassza a BMSY szint alatt van (a 2.ábra bal oldala, ahol a hozamgörbe a legnagyobb fenntartható hozam alatt van), kevesebb hal áll rendelkezésre, és nem lehet annyi fenntartható módon kifogni. A fogási Arány (vagy egységnyi erőkifejtés) és az átlagos halméret szintén alacsonyabb, mert kevesebb hal van a vízben, és a halak általában kisebbek.2
mérsékelt túlhalászás esetén a hozam alacsonyabb lesz, mint a legnagyobb fenntartható hozamnál, de az állomány nem kerül veszélybe. A túlhalászás magas szintjén az állomány olyan kicsi lesz, hogy a szaporodás csökken, és végül romlik.
halászat BMSY felett
Ha a biomassza a BMSY szint felett van (a 2.ábra jobb oldala, ahol a hozamgörbe a legnagyobb fenntartható hozam alatt van), akkor a fogási arányok, a rendelkezésre állás és a halak átlagos mérete várhatóan növekedni fog. A kiaknázásra nyitott hozam ezután csökken. Ez azért van, mert az állományt a nagy és öreg, lassan növő halak uralják, így kevésbé produktív. Emellett az állomány tagjai közötti verseny növekszik, mivel az állomány sűrűbbé válik. Ha nincs halászat, a természetes okok miatti veszteségek megegyeznek a termeléssel (Bmax a 2.ábrán).
illusztráció: Elsa Wikander/Azote
problémák a legnagyobb fenntartható hozammal
bár a legnagyobb fenntartható hozamokat széles körben használják a halászatot szabályozó ügynökségek, az ökológusok és mások komoly kritikát fogalmaztak meg. Az MSY szerinti halászat a gyakorlatban nem mindig könnyű. A becslési problémák az egyes modellek rossz feltételezései és az adatok megbízhatóságának hiánya miatt merülnek fel. Például a biológusok nem mindig rendelkeznek elég jó adatokkal a népesség méretének vagy növekedési ütemének helyes becsléséhez. Nagyon nehéz kiszámítani azt a pontot is, amikor a népesség növekedési üteme lassulni kezd a versenytől, és szinte mindenféle sűrűségfüggő kapcsolatot egyszerűen figyelmen kívül hagynak. A legnagyobb fenntartható hozam megközelítése hajlamos figyelmen kívül hagyni az állomány termelékenységének változásait is.
mint irányítási cél, az MSY statikus értelmezése (azaz. A legnagyobb fenntartható hozam, mint rögzített fogás, amely évről évre fogható) nem teljesen megfelelő, mivel hajlamos a környezetet változatlanként kezelni, és figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a halpopulációk természetes ingadozásokon mennek keresztül.
MEY – az olcsóbb alternatíva
az elmúlt években a legnagyobb fenntartható hozam alternatíváit különböző tudományos és irányítási kontextusokban mutatták be. A maximális gazdasági hozam (Mey) fogalma az egyik legismertebb. A Mey meghatározza az állomány fogási szintjét, amely a Legnagyobb nettó gazdasági nyereséget adja (azaz. a legnagyobb pozitív különbség az összes bevétel és a halászati összköltség között). A Mey-nél a halászati állománypusztulási arány (azaz a halállományban a halászat következtében bekövetkező elhullási arány) mindig valamivel alacsonyabb, mint a legnagyobb fenntartható hozamnál a halászati állománypusztulási arány, ami a maximális fenntartható hozamnál kismértékben alacsonyabb hozamot eredményez. Sokkal kevesebb halászati erőkifejtésre van azonban szükség, gyakran 50% – os csökkenés mellett, ami alacsonyabb költségeket eredményez.
a halászati mortalitás csökkenése magasabb biomasszaszintet eredményez, ami viszont stabilabb halászati lehetőségekhez és a túlhalászás kockázatának csökkenéséhez vezet. Gazdasági és ökológiai szempontból a MEY vonzó lehetőség, mivel olcsóbb módja lehet annak, hogy majdnem ugyanannyi kifogott halat kapjunk.
ellentétben a több faj kezelésével
ugyanakkor érdeklődés mutatkozik a több faj kezelése iránt is. Vagyis, tekintettel a különböző fajok közötti kölcsönhatásokra, indokolt figyelembe venni ezeket a kölcsönhatásokat a halászati gazdálkodásban.
a több fajra kiterjedő gazdálkodás és az MSY-megközelítés merev alkalmazása elkerülhetetlenül konfliktusokhoz vezet. Nem minden faj halászható egyszerre a legnagyobb fenntartható hozam szintjén – egyes állományokat részben túlhalásznak, másokat pedig alulhalásznak. Ez jól szemlélteti a legnagyobb fenntartható hozam szigorú megközelítésének korlátait, valamint az egyéb tényezők mérlegelésének fontosságát, különösen azt, hogy minden fajnak életképes szinttel kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie az ökoszisztémában betöltött funkcióinak ellátására.
nincs fájdalom, nincs nyereség?
nyilvánvaló, hogy sok vesztese van annak, ha kiderül, hogy a jelenlegi halászati gazdálkodás nem képes megállítani a túlhalászást és a halállományok kimerülését. A Balti-tenger keleti részén élő tőkehal jelenlegi helyzete jó példa erre. A halállományok csak akkor fognak helyreállni, ha jelentős változások történnek, és a halászoknak még kevesebb halat kell fogniuk, ami több munkahelyet és nehézséget okoz.
A Business as usual menedzsmentnek számos ökolociális következménye is lesz, azon kívül, hogy az élelmezésbiztonság európai szinten sérül. Másrészt, ha rövid távon fájna a csökkentett halászat, mindenki nyerhetne: a halászok számára a hozam növekedne, a tengeri környezet jobb állapotban lenne, az adófizetőknek kevesebb támogatást kellene fizetniük, és az európai fogyasztók számára biztonságosabb lenne a halellátás.
***
1 A BMSY úgy is értelmezhető, mint az a biomassza, amelyet az állomány el fog érni, miután elég hosszú ideig elég alacsony sebességgel halászott. Lásd még: ICES, rövidítések és terminológia http://www.ices.dk/community/ Documents/Advice/Acronyms_and_terminology.pdf.
2 az állományokat akkor is fenntartható módon lehet betakarítani, ha a biomassza alacsonyabb, mint a BMSY, mindaddig, amíg a szaporodás nem sérül, és a halászati mortalitás nem növekszik szisztematikusan. A vegyes halászatokban sokszor el kell fogadni, hogy egyes állományok a “bal oldalon” (a BMSY alatt), mások pedig a “jobb oldalon” (a BMSY felett) vannak, mivel lehetetlen egyszerre több állományt kifogni, és mindegyikhez igazítani a halászati mortalitást a maximális hozam elérése érdekében.