a laktóz intolerancia (LI), más néven laktóz malabszorpció a szénhidrát malabszorpció leggyakoribb típusa. A laktáz enzimaktivitás alacsony szintje (1-2) miatt nem képes laktózt emészteni összetevőibe, glükózba és galaktózba. Születéskor a laktáz aktivitás a legmagasabb, és az elválasztás után csökken (1-2). A fel nem szívódott laktózt a vastagbélbaktériumok metabolizálják gáz (hidrogén (H2) és metán (CH4)) és rövid láncú zsírsavak előállítására. Az LI-vel kapcsolatos tünetek 30 perctől 2 óráig jelentkeznek a laktózt tartalmazó élelmiszerek fogyasztása után. Kapcsolódó tünetek: puffadás, görcsök, puffadás és laza széklet (1-2, 17-18).
A LI legmagasabb aránya az ázsiai populációkban, az őslakos amerikaiakban és az Afroamerikaiakban található (60-100%), míg a legalacsonyabb az észak-európai származású embereknél (beleértve az észak-amerikaiakat is) (3-4).
az LI diagnózisa a betegek tünetei alapján néha problematikus, mivel ezek a tünetek nem specifikusak, és betegenként eltérhetnek. A lélegzet-hidrogén tesztet javasolták, mint a legjobb diagnosztikai eszközt az LI értékeléséhez (15-16). A vizsgálat során az alanyokból az alapvonalon és 30 percenként, 50 gramm orális laktóz beadása után, összesen 180 percig mintát vesznek a légzésminták hidrogénszintjéről. A > 20 ppm-rel a kiindulási érték felett pozitívnak tekinthető LI (15-16) esetén.
A LI-re nincs bevett kezelés, kivéve a laktózban gazdag tejtermékek szinte teljes elkerülését. A tejtermékek elkerülése komoly aggodalomra ad okot, mivel annak eredménye az étrendi kalciumbevitelhez vezethet, amely jóval alacsonyabb az ajánlott napi 1000 mg-os adagnál férfiaknál és nőknél, valamint 1300 mg-nál serdülőknél (8-10). Ezért a tejtermékek LI-betegek általi teljes kizárása helyett más cselekvési módot kell figyelembe venni.
az LI esetében két lehetséges beavatkozás a kereskedelemben kapható laktáz (tabletta) kiegészítése vagy probiotikumok hozzáadása.
a laktáz enzim étrend-kiegészítőként történő fogyasztása elősegítheti a laktóz hidrolíziséhez szükséges enzim megfelelő szintjének helyreállítását, különösen alacsony vagy nem létező laktázszinttel rendelkező betegek esetében. Másrészt a laktáztermékek problematikusak, mivel nem minden laktáz készítmény azonos koncentrációjú. Ezenkívül nehéz felmérni a laktáz tabletták mennyiségét, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az egyes tejüzemekben teljes mértékben hidrolizálják a laktózt (14).
A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyeket általában egy betegség megelőzésére vagy kezelésére használnak. A Food and Drug Administration és az Egészségügyi Világszervezet jelenlegi meghatározása: “élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben történő beadás esetén egészségügyi előnyökkel járnak a gazdaszervezet számára.”Ezek a mikroorganizmusok heterogén csoport, nem patogének, béta – galaktozidázt vagy laktázt termelnek intracellulárisan, amelyek elősegíthetik a laktóz emésztését (11).
tanulmányok kimutatták, hogy a laktóz intoleranciában szenvedők jobban tolerálták a joghurtban lévő laktózt, mint a tejben lévő azonos mennyiségű laktózt. A feltételezés az volt, hogy a laktáztermelő baktériumok jelenléte a joghurtban, különösen a Lactobacillus acidophilus, hozzájárult a laktóz emésztéséhez és felszívódásához (5-6, 13).
azt is megállapították, hogy a Lactobacillus bulgaricus és a Streptococcus thermophilus jelenléte enyhíti a laktóz intoleranciát azáltal, hogy képesek laktáz enzimet termelni (7).
végül egy másik vizsgálatban azt találták, hogy a Bifidobacterium longum tartalmú tej fogyasztása lényegesen kevesebb hidrogéntermelést és puffadást eredményezett, mint a kontroll pasztőrözött tej fogyasztása (12).
az említett adatok alapján a kutatók feltételezik, hogy a probiotikumok beadása elősegítheti a laktózt tartalmazó tejtermékek fogyasztását. Ezért a tanulmány célja a probiotikumok LI-ben szenvedő betegekre gyakorolt hatásának értékelése.