az arbovírusok a hematophagus ízeltlábúak vektor által továbbított vírusok heterogén csoportja. Az arbovírus által okozott legismertebb és legsúlyosabb betegség a sárgaláz. Az arbovírusok a következő családokba tartoznak: togaviridae (ló encephalitis; lásd ezt a kifejezést) Chikungunya vírus, flaviviridae (dengue, sárgaláz, St Louis encephalitis és nyugat-nílusi encephalitis; lásd ezeket a kifejezéseket) és bunyaviridae (Kaliforniai encephalitis és Bunyavirus hemorrhagiás láz; lásd ezeket a kifejezéseket). A kullancsok, a homoklegyek vagy a szúnyogok a vektorok. Az arbovírusok dominálnak a trópusi országokban. Mindegyik tropizmust mutat a kis erek és a központi idegrendszer felé. Az inkubációs periódus 7-10 nap, amely után hirtelen jelentkezik, magas lázzal, cefalalgiával, fájdalmakkal, általános rossz közérzetgel, amely 2 vagy 3 napig tart. A betegség ezután spontán gyógyulhat, vagy előrehaladhat az egyes vírusokra jellemző klinikai megjelenésig. A klasszikus dengue-láz és a kapcsolódó szindrómákat makula kiütés, poliadenopátia és kisebb vérzés jellemzi, amely után a tünetek spontán megszűnnek. A vérzéses dengue-t bonyolítja a jelentős vérzés és a halálozási arány, amely 10-20% (Délkelet-Ázsia és a Karib-térség). Az Encephalitis az enyhe, komplikálatlan meningitistől a súlyos esetekig terjed. Az encephalitist okozó arbovírusokat négy csoportba sorolták: amerikai ló encephalitis, japán encephalitis komplex, kullancsok által okozott encephalitis és kaliforniai encephalitis. A sárgalázt az amarillikus vagy sárgaláz vírus okozza, és két fázisban halad előre: vörös pangásos fázis diffúz erythemával és kötőhártya hiperémiával, majd a sárga fázis hepatocelluláris elégtelenséggel. A halálozás továbbra is magas.