cél: a vizsgálat célja az akusztikus reflex szűrés és a küszöbérték vizsgálata egészséges újszülötteknél és a halláskárosodás kockázatának kitett embereknél, valamint a születési súly és a gesztációs életkor akusztikus stapediális reflexre (ASR) gyakorolt hatásának meghatározása volt.

módszer: 18 egészséges újszülöttet (I. csoport) és 16-at értékeltünk, legalább 1 halláskárosodási kockázati tényezővel (II. csoport); mindannyian átmentek a tranziens kiváltott otoakusztikus emissziós teszten, amely értékelte az újszülött hallását. A tesztakkumulátor tartalmazta az akusztikus reflex szűrést 0,5, 1, 2 és 4 kHz aktivátorokkal és szélessávú zajszinttel, valamint egy akusztikus reflex küszöbérték tesztet mindegyikkel, kivéve a szélessávú zajaktivátort.

eredmények: az értékelt újszülötteknél a fő kockázati tényezők a születéskori terhességi életkor és az alacsony születési súly voltak; ezért ezeket tovább elemezték. Minél alacsonyabb a terhességi kor a születéskor és a születési súly, annál kevésbé valószínű, hogy a tiszta tónusú aktivátorok akusztikus reflexet váltanak ki. Ez a hatás szignifikáns volt a 0,5, 1 és 2 kHz-es gyakorisággal a születéskori terhességi életkor, valamint az 1 és 2 kHz-es gyakorisággal a születési súly esetében. A szélessávú zaj stimulus alkalmazásakor mindkét csoportban minden újszülöttnél választ váltottak ki. A tiszta tónusú inger alkalmazásakor a II. csoport mutatta a legmagasabb akusztikai reflex küszöbértékeket, valamint a hiányzó ASR-vel rendelkező esetek legnagyobb százalékát. Az ASR küszöb mindkét csoportban 50-100 dB HL között változott. A II. csoport magasabb átlagos ASR küszöbértékeket mutatott, mint az I. csoport, ez a különbség jelentős volt az 1, 2 és 4 kHz frekvencián.

következtetések: a születési súly és a terhességi kor a születéskor az akusztikus reflex kiváltásával függött össze. Azoknál az újszülötteknél, akiknél a halláskárosodás ezen kockázati tényezői fennálltak, kisebb volt az akusztikai reflex, és magasabb küszöbértékekkel rendelkeztek.