általában a “rohamok” szót használjuk annak leírására, amit az emberek tapasztalnak—hirtelen varázslatok, amikor valaki elveszíti a tudatosságát vagy dezorientálttá válik. Az “epilepszia” kifejezést az agy elektromos mintázatának leírására használjuk—általában elektroencefalogrammal vagy EEG-vel diagnosztizálják. Nem minden roham az epilepszia következménye, és nem minden agyi elektromos epilepszia okoz rohamot.

a hangulati zavarokkal küzdő emberek nagyobb valószínűséggel tapasztalnak mindkét típusú rohamokat—epilepszia okozta rohamokat és nem rohamokat. Úgy tűnik, hogy a kapcsolat mindkét irányban folyik: a hangulati rendellenesség növeli a rohamok kockázatát, a rohamok pedig növelik a hangulati rendellenesség kockázatát. Csak egy kicsit értjük ezeknek a kapcsolatoknak a sajátosságait. Például az agy temporális lebenyében az epilepszia szorosabban kapcsolódhat a hangulati rendellenességekhez vagy a hangulatváltozásokhoz. Igazad van abban, hogy az agy összetett dolog!

a bipoláris zavar kezelésére használt egyes gyógyszereket, mint például a lamotrigint vagy a valproátot, eredetileg epilepsziás rohamok kezelésére fejlesztették ki. Ez több bizonyíték a hangulati rendellenességek és a rohamok közötti kapcsolatra. De ismét összetett: nem minden antikonvulzív gyógyszer (epilepsziás rohamok gyógyszere) hatékony a hangulati rendellenességek kezelésére.