demográfia és betegség lateralitás
orvosi feljegyzések, szem elülső szegmens fényképei és hisztopatológiai minták áttekintették azokat a betegeket, akik meglátogatták Szöuli Nemzeti Egyetemi Kórház kötőhártya pigmentált elváltozások értékelése céljából 1999 és 2018 között. A vizsgálati időszak alatt összesen 149 kötőhártya pigmentált elváltozásban szenvedő beteg látogatta meg kórházunkat. Közülük 64 beteget kizártak a vizsgálatból a következő okok miatt: 46 betegnél nem végeztek biopsziát, 6 betegnél nem volt elegendő minta a szövettani értékeléshez, 2 kaukázusi (nem Ázsiai etnikum) volt, és 10 betegnél a műtét előtti elülső szegmens fényképei nem voltak elérhetők a léziók klinikai jellemzőinek áttekintésére. Következésképpen összesen 85 szem felel meg a felvételi kritériumoknak, és elemezték a vizsgálathoz. A betegek demográfiáját és a betegség lateralitását az 1.táblázat foglalta össze. Az összes beteg etnikai hovatartozás szerint koreai volt, és 38 férfi és 47 nő volt. A betegek átlagos életkora a klinikai diagnózis idején 27,1, 19,8 év (1-78 év), a szövettani diagnózis idején pedig 27,9, 19,5 év (4-78 év) volt. A sérülés a jobb szemet 37 szemben, a bal szemet 48 szemben érintette.
szövettani osztályozás
a kivágott kötőhártya pigmentált léziók szövettani osztályozását az 1.táblázat és az ábra mutatja. 1. 85 kórszövettani minta közül az összetett nevus volt a leggyakoribb szövettani diagnózis, és a kötőhártya pigmentált elváltozásainak 67,1% – át (57 szem) tette ki (1.táblázat). A C-MIN / PAM – ot 11,8% – ban (10 szem) találták, beleértve az atypia nélküli PAM-ot (9 szem) és az atypia nélküli PAM-ot (egy szem). A C-MIN pontszámok 1 az 5 szemhez, 2 A 4 szemhez és 4 az egyik szemhez. A subepithelialis nevust 7 szemben találták (8.2%), és 6 szem MM-je (7, 1%), beleértve az MM de novo-t (3 szem) és a nevus-hoz társuló MM-t (3 szem). A fennmaradó 5 szemnél junkcionális nevust (egy szem), jóindulatú epitheliális melanózist (egy szem), orsósejtes nevust (egy szem) és nem melanocitikus elváltozásokat (2 szem) diagnosztizáltak.
a kötőhártya pigmentált elváltozásainak reprezentatív fotomikrográfjai szövettani osztályozás szerint. (A,B) a kötőhártya jóindulatú epitheliális melanózisai. (C,D) összetett nevus. (E,F) elsődleges szerzett melanózis atypia nélkül. (G,H) malignus melanoma. (A,C,E, G) Eredeti nagyítás 60. (B,D,F,H) Eredeti nagyítás 200. Skála bar 50).
a szövettani altípusok és az életkor közötti összefüggés
a szövettani altípusok közül a nevus vegyületben szenvedő betegek voltak a legfiatalabbak (22,1 ++ 17,0 év, 4-73 év), majd a C-MIN/PAM következett (36,1 14,8 év, 19-62 év), subepithelialis nevus (39,6 13,3 év, 16-54 év) és MM (55,7 18,2 év, 33-78 év) (1.táblázat). Az összetett nevusban és a nem összetett nevusban szenvedő betegek közötti összehasonlítás azt mutatta, hogy az életkor szignifikánsan fiatalabb volt az összetett nevusban szenvedő betegeknél (p < 0,001 mind a klinikai, mind a szövettani diagnózis életkorában) (1.táblázat). Pontosabban, az összetett nevusban szenvedő betegek szignifikánsan fiatalabbak voltak, mint a C-MIN/PAM (p = 0, 003 a klinikai diagnózis életkorában és p = 0, 004 a szövettani diagnózis életkorában) vagy az MM-ben szenvedő betegek (p < 0, 001 mind a szövettani, mind a klinikai diagnózis életkorában) (1.táblázat). Ezzel szemben az MM-csoportban a betegek szignifikánsan idősebbek voltak a nem MM-es léziókban szenvedőkhöz képest (p < 0, 001 a klinikai diagnózis életkorához és p = 0, 001 a szövettani diagnózis életkorához) (1.táblázat). A betegség lateralitása nem mutatott szignifikáns különbséget a szövettani típusok között.
a lézió klinikai jellemzőit és a szövettani altípussal való összefüggést
Az egyes szövettani osztályozásokban a lokalizáció, a méret és a kombinált szemészeti rendellenességek tekintetében a 2.táblázat és az ábra mutatja be. 2. Ezenkívül a lézió klinikai jellemzőit összehasonlították a szövettani altípusok között a specifikus szövettani diagnózishoz kapcsolódó klinikai paraméter(ek) azonosítása céljából (3.táblázat).
Representative anterior segment photographs of conjunctival pigmented lesions according to histological classification. (A) Compound nevus. (B) Junctional nevus. (C) Subepithelial nevus. (D,E) Primary acquired melanosis without atypia. (F) Primary acquired melanosis with atypia. (G,H) Malignant melanoma. (I) Benign epithelial melanoses of the conjunctiva.
összességében a kötőhártya pigmentált elváltozásainak 76,5% – a (65 szem) a bulbar kötőhártyán, 8,2% – a (7 szem) a karuncle-n és 1,2% – a (egy szem) a fornix-en található (2.táblázat). Tizenkét szem (14,1%) több helyet érintett. A szövettani altípus elemzése azt mutatta, hogy a legtöbb összetett nevus (82.5%) a bulbar kötőhártyán helyezkedett el. Ezzel szemben a subepithelialis nevusnak csak 42,9% – a volt bulbar, a subepithelialis nevus fennmaradó 57,1% – a pedig a karuncle-n található. A 6 mm-es szem közül ötnek (83,3%) diffúz extrabulbar helye volt. Az MM és a nem MM közötti összehasonlítás azt mutatta, hogy a pigmentáció extrabulbáris elhelyezkedése gyakoribb volt az MM-es szemeknél, mint a nem MM-es elváltozásoknál (83,3% vs 19,0%, p = 0,002) (3.táblázat). Az MM és az összetett nevus összehasonlítása azt is kimutatta, hogy az MM-ben mért elváltozás gyakrabban érintette az extrabulbar területet, mint a vegyület nevusban (83.3% vs 17,5%, p = 0,002) (3.táblázat).
az elváltozás helyét kvadránsokkal tovább elemeztük. Teljesen a kötőhártya pigmentált elváltozásainak 49,4% – a (42 szem) a temporális kvadránsban, 28,2% (24 szem) az orr kvadránsban, 2,4% (2 szem) a felső kvadránsban és 1,2% (egy szem) az alsó kvadránsban (2.táblázat) helyezkedett el. Több kvadránsot 16 szem érintett (18,8%). Amikor az egyes szövettani altípusokat kvadráns hely szerint elemeztük, az összetett nevus 57,9% – a az időbeli kvadránsban, míg a subepithelialis nevus 100% – a az orr kvadránsban található (2.táblázat). Az összetett nevus és a nem összetett nevus összehasonlítása azt mutatta, hogy a lézió általában gyakrabban helyezkedik el a temporális kötőhártyán a összetett nevus szemében, mint a nem összetett nevus szemében, határérték (p = 0,053) (3.táblázat).
a lézió méretét vagy a leghosszabb átmérővel, vagy a pigmentáció által érintett kvadráns számával mértük. A kötőhártya pigmentált elváltozásának átlagos átmérője 7,4 6,6 mm (1,5–42,0 mm tartomány) volt, és a legtöbb elváltozás (83,5%) egy vagy két negyedet érintett (2.táblázat). A lézió méretének további elemzése egy adott szövettani típus szerint azt mutatta, hogy az elváltozás mérete MM–ben a legnagyobb (17,0 6,7 mm, tartomány 9,0-24,0 mm) (2.táblázat) és mm-ben szignifikánsan nagyobb volt, összehasonlítva a nem MM-es csoportokkal (17,0 6,7 mm-es, szemben a 6,7 6,0 mm-es, p < 0,001) vagy összetett nevusszal (17,0 0 6,7 mm vs. 7,2 6,8 mm, p < 0,001) (3. táblázat). Ezenkívül az elváltozás több mint két negyedet érintett 5-ből 6 mm-es szemből (83.3%) (3 kvadráns az egyik szemben és mind a 4 kvadráns 4 szemben), míg a kötőhártya nevus többsége (az összetett nevus 87,7% – a és a subepithelialis nevus 100% – a) egy vagy két negyedet érintett (2.táblázat). Az érintett kvadránsok számában mutatkozó különbségek statisztikailag szignifikánsak voltak az MM vs. nem MM laesiók (p < 0,001) és az MM vs.összetett nevus csoportok (p = 0,001) között (3. táblázat). A C-MIN/PAM és az összetett nevus elhelyezkedésében és méretében azonban nem volt szignifikáns különbség (3.táblázat).
a pigmentált elváltozás távolsága a limbustól 1 volt.Átlagosan 4 mm, a leghosszabb a subepithelialis anyajegy (4,0 6,5 mm) és a legrövidebb (0,1 0,2 mm) (2. táblázat); a különbségek azonban nem voltak szignifikánsak a subepithelialis és a nem subepithelialis anyajegyek, illetve az MM és a nem MM anyajegyek között (p = 0,114 és 0,096).
pigmentáció a szaruhártyában vagy az íriszben is jelen volt az esetek 35,3% – ában (30 a 85 szemből), és a pigmentált léziók 91,8% – át (78 szem) feeder erek kísérték (2.táblázat). Különösen az etetőedények gyakrabban kapcsolódtak a vegyület nevushoz, mint a nem összetett nevushoz (98,2% vs. 78,6%, p = 0,005) (3.táblázat).