hányszor köszöntötték az átlagembert a “hosszú idő, nem látni” kifejezéssel, miután összefutott egy régi ismerősével? Szerintem elég. De hogyan és miért vált egy ilyen nyelvtanilag kínos kifejezés az amerikai beszéd széles körben elfogadott részévé?

kiderült, hogy legalább két erős lehetőség van.

először jelent meg nyomtatásban a “long time, no see” az 1900-as nyugati “harmincegy év a síkságon és a hegyekben”, vagy az utolsó hang a síkságról hiteles feljegyzés a vadászat, a csapdázás, a cserkészet és az indiai harcok élettartamáról a Távol-Nyugaton, William F. Drannan. A regény nagyon hosszú címének ez az utolsó része itt releváns, mivel jól jelzi, hogy Drannan milyen történetet akart elmondani.

Az Oxford English Dictionary szerint Drannan ezt a kifejezést használta egy őslakos amerikaival való találkozás leírására, akivel korábban találkozott: “tudtam, hogy felismert. Amikor odamentünk hozzá, azt mondta: ‘Jó reggelt. Rég nem láttalak, és ugyanakkor a fegyvert a farfekvéssel ajándékozta meg.”

a kifejezést hasonló módon használnák Jeff W. Hayes ‘ mesék a Sierrákról, egy másik Western 1900-ban jelent meg. Még egyszer, a kifejezést egy amerikai indiánnak tulajdonították, ” Ugh, te squaw, nem sokáig lát téged:gyorsan hazamész.”

míg Drannan könyve volt az első alkalom, hogy ez a pontos kifejezés megjelenik nyomtatásban, a “long time, no see” pontos eredete folyamatos vita tárgyát képezi a nyelvészek és a történészek között.

a második széles körben elfogadott etimológiai magyarázat az, hogy a kifejezés kölcsönfordítás* a Mandarin kínai kifejezésből: “H), amely pontosan azt jelenti:” hosszú idő, nem lát.”

Eric Patridge ‘ s Dictionary of Catch frázisok amerikai és brit nyomok a kifejezés az 1900-as évek elején, de azt mondja, hogy ázsiai eredetű, és hozta vissza Angliába tagjai a brit haditengerészet, aki felvette a pidgin Angol által használt kínai emberek találkoztak.

van egy külön számla, amely súlyt ad ennek az utóbbi elméletnek, azzal a különbséggel, hogy az amerikai haditengerészet tagjait érinti. A Haditengerészetünkben megjelent gyötrelmes levél, az amerikai haditengerészet szokásos kiadványa, A 13. kötet a következőket tartalmazza:

“aztán Ah Sam, ősi kínai Szabó, ismerősen ismert, mint “beképzelt”, miután egy jó pillantást a hadnagy azt mondta: “Ah, Lidah, tartozol én velly jó flend. Rég nem láttalak, jóképű arc.'”

amint az alkalmazott Alkalmazott Nyelvészeti blog rámutat arra a vitára, hogy a “hosszú ideje nem látni” indián vagy kínai eredetű-e. “A legkorábbi írásos felhasználások mind angol anyanyelvűek, akik “beszámolnak” a nem anyanyelvűek beszédéről, körülbelül 1840-1915 között. … Ennek a korszaknak az irodalma elterjedt a nem anyanyelvűeknek tulajdonított stilizált Angolul-bízhatunk benne?”

a 20.század előrehaladtával a “hosszú ideje nem látni” kezdett fejlődni egy törött angol nyelvű kifejezésből egy régi ismerős üdvözlésének szokásos módjává. 1920-ra a kifejezés a Good Housekeeping magazinba kerül. A regényíró Raymond Chandler több könyvében is használta. Búcsúban, kedves, jávorszarvas Malloy drolly elmondja volt barátnőjének, Velmának, ” Szia, kisbaba. Rég láttalak. 1949-ben Ogden Nash költő kiadta a “Long Time No See, Bye Now” című versét a The New Yorker-ben. A vers bemutat minket Mr. Latour, “egy írástudatlan boor”, aki ” szegény embereket szegénynek nevez hátrányos helyzetűek helyett.”

ma a “long time no see” kifejezés annyira elterjedt, mint üdvözlés, hogy semmi sem jelzi a kifejezés eredetét, legyen az indián vagy Mandarin kínai.

mivel könyvekben, beszélgetésekben, filmekben, dalokban és televíziós műsorokban mindenütt használják, a kifejezést ma már széles körben azonosítják az amerikai kultúrával. Annyira, hogy benne volt a Ya-ban, tudnod kell!: Az amerikai szleng beszélgetési megközelítése az ESL osztályteremben. Hosszú idő, nincs see ment pidgin angol beépült, amerikai angol szleng alig több mint egy évszázada.

*A szerkesztő megjegyzése: azok számára, mint én, akik újak a “hitelfordítás” kifejezésben, a Merriam-Webster Online Szótár a kifejezést “vegyületként, származékként vagy kifejezésként határozza meg, amelyet egy nyelvbe a kifejezés összetevőinek egy másik nyelvre történő fordításával vezetnek be (mint superman a németből).”