Az infláció típusai

különböző típusok vannak infláció amelyeket az alábbiakban ismertetünk:

kúszó infláció: ezt enyhe vagy mérsékelt inflációnak is nevezik. Ez a fajta infláció akkor fordul elő, amikor az árszint tartósan emelkedik egy ideig enyhe ütemben. Ha az infláció mértéke évente kevesebb, mint 10 százalék, vagy egy számjegyű inflációs ráta, akkor mérsékelt inflációnak számít.

vágtató infláció: Ha az enyhe inflációt nem ellenőrzik, és ha ellenőrizhetetlen, akkor felveheti a vágtató infláció jellegét. Az évi 20, 100 vagy 200 százalékos két-vagy háromjegyű inflációt vágtató inflációnak nevezzük . Sok Latin-amerikai országban, például Argentínában, Brazíliában az infláció 50-700% volt az 1970-es és 1980-as években.

hiperinfláció: ez egy nagyon magas inflációs ráta. Miközben úgy tűnik, hogy a gazdaságok túlélnek a vágtató infláció alatt, egy harmadik és halálos törzs érvényesül, amikor a hiperinfláció rákja sztrájkol. Semmi jó nem mondható el egy olyan piacgazdaságról, amelyben az árak évente egymillió vagy akár billió százalékkal emelkednek . A hiperinfláció akkor következik be, amikor az árak kikerülnek az ellenőrzés alól, és a monetáris hatóságok nem tudják ellenőrizni azt. Németország az 1920-as években hiperinflációnak volt tanúja.

stagfláció: ez egy olyan gazdasági helyzet, amelyben az infláció és a gazdasági stagnálás vagy recesszió egyidejűleg következik be, és egy ideig ellenőrizetlen marad. A stagflációt a fejlett országok tapasztalták az 1970-es években, amikor a világ olajárai drámai módon emelkedtek.

defláció: A defláció az infláció fordítottja. Ez az áruk és szolgáltatások árszintjének tartós csökkenésére utal. Ez akkor fordul elő, amikor az éves inflációs ráta nulla százalék alá esik (negatív inflációs ráta), ami a pénz valós értékének növekedését eredményezi. Japán az 1990-es években majdnem egy évtizedig deflációban szenvedett.

olvassa el még:

mi az infláció?