Elie Wiesel önéletrajzi beszámolója a holokausztról egy kora esti oldalon emlékeztet a magyar rendőrség parancsaira, amelyek visszhangoztak egész kis zsidó gettójában. “Gyorsabban! Gyorsabban! Mozgás, lusta semmirekellők!”- kiáltottak.
“ekkor kezdtem gyűlölni őket, és a gyűlöletem ma is az egyetlen kapcsolatunk” – írja. “Ők voltak az első elnyomóink. Ők voltak a pokol és a halál első arcai.”
Wiesel családja nem volt egyedülálló. A háború vége előtt az ország vezetői és népe felelős lenne több százezer zsidó, Roma és más “nemkívánatos ember” haláláért.”Néhányan Magyarország első világháború utáni hivatalos határain belül éltek, míg mások, köztük Wiesel és családja, a volt Osztrák-Magyar Birodalom részét képező annektált területen éltek.Magyarország bűnössége a holokausztban tagadhatatlan. Mégis a hidegháború óta eltelt években, a nemzet súlyos kritikát fogalmazott meg a Holokauszttudósok részéről, akik szerint az ország a bűnrészesség elismeréséről a náci megszállás tehetetlen áldozataként ábrázolja magát.
nemrég azonban, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Budapestre látogatott (1989 óta az első izraeli miniszterelnök), Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy közös sajtótájékoztatón címlapokra került, amikor elítélte hazája kapcsolatát a náci Németországgal a második világháború alatt.”amikor úgy döntöttünk, hogy a zsidó közösség védelme helyett a nácikkal való együttműködést választjuk” – mondta Orbaccainn az Associated Press szerint. “Világossá tettem, hogy ez soha többé nem fordulhat elő. A jövőben a magyar kormány minden állampolgárát meg fogja védeni.”
Orbánék kijelentése napokkal azután történt, hogy a magyar kormány nagy pofont kapott, amiért migránsellenes kampányt indított a magyar származású zsidó milliárdos, Soros György arcát ábrázoló plakátokkal, és dicsérte Magyarország ellentmondásos második világháborús vezetőjét, Horthy Miklót.
a bűntudat beismerése és a megbékélésre való felhívás észrevehető lépés volt a kormány számára, amelyet kritizáltak azért, mert antiszemita hátterű nativista politikusokat és írókat ünnepelt. Szembeállította azt is, hogy az Orbán-kormány hogyan jellemezte Magyarország szerepét a holokausztban a múltban.
az 1944-es események 70.évfordulója alkalmából, amikor a náci hadsereg belépett Magyarországra, a kormány emlékművet állított a budapesti Szabadság téren. “A német megszállás áldozatainak emlékműve” címmel egy éles karmokkal ellátott sasot ábrázol, amely a náci Németországot jelöli, lecsapva és megtámadva Gábriel arkangyalt, aki a magyar népet jelképezi.
a szobor a magyar történelem során folytatott harc emblematikus volt. A kritikusok az értelmezést annak a szerepnek a tisztára mosásának nevezték, amelyet a magyar kormány és a civilek a Holokauszt bűneiben betöltöttek. Úgy vélték, hogy ez minden magyar szenvedést egyenlőnek tekint, és követelték a szobor eltávolítását. A kormány tagadta a vádakat, és nem volt hajlandó eltávolítani az emlékművet.
a szobor még mindig a téren áll, szemléltetve a megyében megmaradt mély szakadékot, amely még mindig küzd a történelmével való összeegyeztetésért.
****
jóval az 1944-es végzetes tavasz előtt Horthy Miklós magyar vezető antiszemita buzgalmat táplált hazájában. Amikor 1920-ban először hatalomra került, az ország Numerus Clausus törvénye, amely kvótát állapított meg az egyetemekre engedélyezett zsidó hallgatók számára, hatályba lépett, a fehér Terror, a zsidók és más ellenforradalmárok elleni katonai fellépés. A második világháború idején az 1938-ban kezdődő zsidóellenes törvények sorozata is felelős volt a magyar zsidók másfajta elhelyezéséért.
de a Szövetség Magyarország ütött a tengelyhatalmak 1940-ben először tartotta a legtöbb magyar zsidók biztonságban náci Németország. Több mint 20 000 zsidót, akiket a magyar hatóságok “külföldi állampolgárnak” neveztek, 1941-ben a németek által megszállt Ukrajnába küldtek, teljes tudással a sorsukról, amely érkezésükkor vár rájuk. A következő évben a magyar hadsereg és a polgári erők részt vettek az Észak-szerbiai újvidéki mészárlásban, ahol több mint 1000 embert, főként zsidókat öltek meg. Körülbelül 40 000 kényszermunkás zászlóaljba besorozott zsidó halt meg expozícióban, ellenséges tűzben vagy tömeges kivégzésekben Magyarország Sztálingrádból való visszavonulása során, 1943 elején.
mégis, Európa nagy részével ellentétben, a magyarországi zsidók többsége 1944 tavaszán életben maradt. Mint a tengelyhatalmak hivatalos szövetségese, Hitler elhagyta Magyarországot, hogy megtalálja a saját megoldását a “Zsidókérdésre” eddig a pontig.
most a Führer követelte a zsidóit. Azon a tavaszon, amikor a szovjet hadsereg előrenyomult Magyarország határán, és a magyar hadsereg nagyrészt megsemmisült Sztálingrádnál, a náci csapatok először léptek be Magyarország határába. Ellenállás nélkül jöttek. Horthy meghívta a Führer csapatait az országba, majd szóban beleegyezett abba, hogy az eredetileg 100 000 zsidót németeknek küldi “munkára”, hogy hatalmon maradjon. Ezt a számot összevetve Horthy úgy döntött, hogy a munkások családjait is elküldi, végül mintegy 437 000 zsidó sorsát megpecsételve.
“a részvétel teljesen egyértelmű, mert az ő kormánya teszi ezt, és az ő szóbeli utasításai teszik” – mondja Paul Shapiro, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának fejlett Holokauszt-Tanulmányok Központjának igazgatója Smithsonian.com. ” 1944 tavaszán mindenki tudta, mit jelent a zsidók német kézbe szállítása.”Horthy és Magyarország lehetetlen helyzetben volt, de ahogy Robert Rozett, a Yad Vashem Könyvtár igazgatója tableten írja, mindössze 150 náci német felel a deportálásokért, a magyar Belügyminisztérium, a csendőrök és a helyi hatóságok feladata volt, hogy végrehajtsák a parancsaikat. Ahelyett, hogy megtagadták volna a bűnrészességet, a magyarok az együttműködést választották. “A németek összehangolt fellépést szorgalmaztak a magyar zsidóság ellen, Horthy pedig nemcsak hogy nem állt ellen, hanem a kormányapparátust is a rendelkezésükre bocsátotta. A zsidók elpusztításának olajozott folyamata gyorsan következett: korlátozások, zsidó jelvény viselése, elkobzások, gettók létrehozása és szisztematikus deportálások” – írja Rozett.
júliusig tartott, a szövetségesek folyamatos győzelmei megmutatták, hogyan fog véget érni a háború, hogy Horthy elrendelje a deportálások leállítását és a fegyverszüneti tárgyalások megkezdését a szovjetekkel, mondja Shapiro. Hitler csak akkor támogatta a kormány átvételét, elindítva a fasiszta nyilas párt terror uralmát.
uralmuk alatt a Nyilasok a Budapesti zsidókat vették célba, az egyetlen zsidót, aki a háború vége felé Magyarországon maradt. Horthy megkímélte őket söpörése során, de ahogy a The Economist írja, ennek a cselekedetnek az oka nem feltétlenül az együttérzésből született. Horthyt inkább arra figyelmeztették, hogy háborús bűnök miatt bíróság elé állítják, ha a deportálások folytatódnak.
a Nyilasok kimondhatatlan bűncselekményeket követtek el, és becslések szerint 100 000 zsidót öltek meg vagy deportáltak, mielőtt a szovjet csapatok 1945-ben átvették az ország irányítását. Tetteik fekete nyomot hagytak Magyarország történelmén, de a bábkormány nem volt egyedül a terror terjesztésében az országban. Ha Magyarország és a Holokauszt narratíváját pontosan elmondják, Horthynak és azoknak, akik a kormánnyal dolgoztak, több mint 400 000 vér tapad a kezükhöz.
***
Wiesel a maga részéről csak 2009-ben tért vissza Magyarországra. Az akkor 81 éves férfi kék yarmulke-t és fekete viharkabátot húzva gyertyát gyújtott a budapesti holokauszt emlék-és Dokumentációs központban. A fotósok megörökítették azt a pillanatot, amikor Wiesel letérdelt, árnyéka tükröződött a központ gránitfalain. Ott a holokausztban meggyilkolt magyar áldozatok nevét vésették. Valahol a falakon Wiesel húga, anyja és apja neve volt.
Wiesel útja fordulóponthoz érkezett a Magyar emlékezet és a Holokauszt szempontjából. A legkorszerűbb központ mindössze öt évvel korábban, 2004-ben nyílt meg. Abban az időben a múzeum a nyitottság új korszakát szimbolizálta Magyarország holokausztban betöltött szerepének dokumentálásában.
a Szovjetunió bukása és az 1990-es szabad választások kezdete után Magyarország lépéseket tett, hogy elszámoltathatóvá tegye tetteit. A magyar holokauszt 50. évfordulója alkalmából 1994-ben a politikai vezetők hivatalosan bocsánatot kértek a kormány bűnrészességéért a “végső megoldásban”.”Magyarország koalíciós kormánya Nemzeti Holokauszt-emléknapot hozott létre. Magyarország is csatlakozott a nemzetközi Holokausztkutatási munkacsoporthoz, és megbízást adott az állami tulajdonban lévő Holokauszt emlék-és Dokumentációs Központ létrehozására.
de míg Magyarország a 2000-es évek elején ígéret jeleit mutatta a múltjára emlékező munkája iránt, a jövő magvait is hordozta. A náci egyenruhába öltözött skinheadek országszerte a Jobbik pártjává, Magyarország szélsőjobboldali, nativista csoportjává fejlődtek. A fringe frakció abban az időben, akkor elég hamar bizonyítani képes szerzés 20 százaléka szavazatok jönnek a 2014-es parlamenti választások.
az Országgyűlés előtt tartott vitaindító beszédében Wiesel az ország jövőjével kapcsolatos félelmeiről beszélt.”bárhová is jövök, és Magyarország szót emlegetik, a következő szó az antiszemitizmus” – mondta. “Arra kérem önöket, hogy tegyenek még többet azért, hogy elítéljék az antiszemita elemeket és a rasszista megnyilvánulásokat a politikai környezetükben és bizonyos kiadványokban.”
a cselekvésre való felhívás azonban hiábavaló volt. Magyarország hanyatló gazdasága barátságos környezetet teremtett a szélsőjobboldali, nativista érzelmek számára.
***
ebben a hónapban egy új párt emelkedik a Jobbik jegyétől jobbra. A magát erőnek és Eltökéltségnek nevező csoport bírálja a Jobbikot, amiért a nyilvánosság centrikusabbá vált, és azt mondja, hogy “a fehér európai embert” képviseli, és az “etnikai önvédelem” gondolatát igyekszik terjeszteni.”
” nem akarunk múzsázni a múltról — csak előre van. Hinnünk kell abban, hogy még nekünk is van egy üres oldal a történelemkönyvben” – mondta az új csoport egyik tagja az Associated Press-nek.
a történelemhez való közönyös hozzáállás túlmutat ezen az új szélsőjobboldali párton. Az állami tulajdonban lévő Holokauszt Emlékmű és Múzeum, annak ígéretes kezdete ellenére, megtizedelte a finanszírozási megszorításokat. Mint BE Barda, a Magyar Trafó Kortárs Művészeti Ház és független előadóművészek Szövetségének kurátora írta e-mailben a következő címre: Smithsonian.com ősszel: “ez egy halott intézmény, egyfajta kötelező bizonyos iskolák számára, nincsenek programok, csak egy sarokra vagyunk, és mintha soha nem is létezett volna.”
ehelyett a látogatókat a “Terror házába” irányítják, egy 2002-ben épült, államilag támogatott propagandamúzeumba, amely Magyarország és a Holokauszt államilag jóváhagyott történetét meséli el. Az egyik kiállításon szó szerint ezt teszi—egy kiállítás az egyik oldalon náci egyenruhába öltözött alakot, a másikon szovjet egyenruhát forgat, hogy összekeverje a nácizmust, a fasizmust és a kommunizmust.
halála előtt Wiesel, felháborodva azon, hogy magyar kormánytisztviselők részt vettek egy író újratemetésén, aki a nyilas párt tagja volt, egy utolsó nyilvános levelet írt a cselekedetei ellen tiltakozva, amelyben elmagyarázta, miért érezte úgy, hogy vissza kell adnia egy állami díjat, amelyet egyszer nagy ünnepléssel adtak neki.
nem élte meg, hogy a magyar kormány hasonló állami kitüntetést—a lovagkereszt érdemrendjét—adományozzon Bayer Zsoltnak, egy rasszista, antiszemita újságírónak, aki a zsidókat “büdös ürüléknek” nevezte. A kormány tavaly nyáron azzal indokolta a kitüntetést, hogy “több nemzeti ügy feltárására” és “példaértékű újságírói munkájának elismerésére” szánta.
válaszul a magyar állami kitüntetések több mint 100 korábbi címzettje (és számlálása) felháborodottan adta vissza saját kitüntetését, a Bayer-esetet a kormány antiszemitizmusra való hallgatólagos bátorításának újabb példájaként tekintve.
Orbánhoz képest figyelemre méltó az a közelmúltbeli döntése, hogy felszólalt Magyarország holokausztban való bűnösségéről, valamint Netanjahunak tett fogadalma, hogy harcolni fog az antiszemitizmus ellen az országban. De ha Orbánék Azt akarják, hogy az ő szavára vegyék őket, akkor sok a tennivaló.