szöveg

számjelet (#) használunk ezzel a bejegyzéssel, mert a vas deferens (CBAVD) veleszületett bilaterális aplasiájának legalább egy formáját homozigóta vagy összetett heterozigóta mutáció okozza a cisztás fibrózis transzmembrán vezetőképesség-szabályozó génjében (CFTR; 602421) a 7q31 kromoszómán. Ugyanazon gén mutációi cisztás fibrózist okoznak (219700).

a vas deferens veleszületett bilaterális hiánya az obstruktív azoospermiában szenvedő férfiak több mint 25% – ánál fordul elő, beleértve a Wolffian csatorna származékainak teljes vagy részleges hibáját. A CBAVD-ben szenvedő férfiak 80% – ában mutációkat azonosítanak a CFTR génben (Patat et al., 2016).

a vas Deferens veleszületett bilaterális Aplasia genetikai heterogenitása

Lásd még CBAVDX (300985), amelyet az ADGRG2 gén mutációja okoz (300572).

a vas deferens (CBAVD) veleszületett kétoldalú aplasia, amely férfi meddőséghez vezet, elszigetelten vagy cisztás fibrózis megnyilvánulásaként fordulhat elő. Kaplan et al. (1968) megállapította, hogy a cisztás fibrózisban szenvedő férfiak terméketlenek a vas deferens normális fejlődésének kudarca miatt. Oppenheimer és Esterly (1969) arra a következtetésre jutott, hogy a férfi nemi szervek transzportcsatornáiban bekövetkező változások felelősek a meddőségért, és nem fejlődési rendellenesség, hanem degeneratív változás a hasnyálmirigyben és a nyálmirigyekben a cisztás fibrózisban bekövetkező obstrukció miatt.

Augarten et al. (1994) azt javasolta, hogy a veseelégtelenségben szenvedő CBAVD-betegek valószínűleg nem rendelkeznek cisztás fibrózissal. 47 CBAVD-s beteget vizsgáltak ultrahangvizsgálattal, és megállapították, hogy 10-nek (21%) veseműködési rendellenessége volt, 37-nek (79%) pedig nem. Az előbbi csoportban nem találtak cisztás fibrózis mutációt, és a verejték-klorid koncentrációja normális volt. Az utóbbi csoportban, 18 beteg (49%) végzett legalább 1 cisztás fibrózis mutáció és verejték-klorid magas volt 17 a 26 vizsgált (65%).

Dumur et al. (1996) másokkal arra a következtetésre jutott, hogy a CBAVD formáival ellentétben, amelyeket vese maldevelopment kísér, a vese agenesis nélküli CBAVD legtöbb esete a CF-hez kapcsolódik. Megállapították, hogy a verejtékteszt hasznos a kapcsolat igazolására, különösen akkor, ha a genetikai elemzés nem jellemezte a CF gén mindkét alléljának mutációit.

Schellen and Van Straaten (1980) 4 testvért írt le, akik 31-42 évesek voltak, a vasa deferentia aplasiájával. A szülői rokonságot nem lehetett kimutatni genealógiai nyomon követéssel ‘egészen 1750-ig. Nem találtak kapcsolódó rendellenességeket. Ebben a családban nem volt bizonyíték cisztás fibrózisra.

Azoospermiában és extrém oligozoospermiában szenvedő férfiak családjainak vizsgálatában Budde et al. (1984) 2 testvért talált a vasa deferentia veleszületett aplasiájával. Czeizel (1985) 2 független férfi sib-párról számolt be, a vasa deferentia kétoldalú veleszületett aplasiájával. Kleczkowska et al. (1989) és Gilgenkrantz et al. (1990) az érintett családokról számolt be.

Silber et al. (1990) az emberi petesejtek in vitro megtermékenyítésére a vas deferens veleszületett hiányában szenvedő betegek epididymiséből szívott spermát használt.

Rigot et al. (1991) rámutatott annak a lehetőségnek a kockázatára, hogy ezek a hímek a cisztás fibrózis enyhe formájának hordozói. Megvizsgáltak 19 azoospermiás Férfit, akiknél az epididymis és a vas deferens aplasia volt, és megállapították, hogy 8 heterozigóta a delF508 delécióra (602421.0001), amely a leggyakoribb cisztás fibrózist okozó mutáció. 1 kivételével mindegyik krónikus orrmelléküreg-gyulladásban szenvedett, 2 verejték-kloridszintje pedig közel 100 mmol / liter volt. Anguiano et al. (1992) hasonló eredményekről számolt be. Tanulmányozták 25 nem kiválasztott, független azoospermikus férfiak CBAVD – vel, többségük észak – európai származású, aki egy Oktató Kórház férfi meddőségi Klinikáján mutatkozott be. 16-ban (64%) legalább 1 kimutatható CF mutációt találtak. A 16 férfi közül háromról kimutatták, hogy összetett heterozigóták, akik közül az egyiknek korábban le nem írt mutációja volt. Ez, javasolták, elsősorban a CF nemi fenotípusát képviseli.

Martin et al. (1992) 2 testvérről számolt be, akiknek veleszületett hiánya volt a vas deferensnek, amelyet gyermekkorban fedeztek fel a lágyéksérv javítása során. A vas az egyikben egyoldalúan, a másikban kétoldalúan hiányzott. Martin et al. (1992) azt javasolta, hogy az X-hez kötött recesszív vagy autoszomális domináns férfi korlátozott öröklődés valószínűbb. Az érintett férfiak minden apját meg kell vizsgálni az egyoldalú CBAVD jelenlétére. Elméletileg az autoszomális domináns CBAVD gént hordozó nőstényeknek hiányozniuk kell a wolffian-csatorna regressziójának (Gartner-csatorna) normális maradványából, míg ezeknek a maradványoknak jelen kell lenniük az X-kapcsolt recesszív gént hordozó nőstényekben. A Gartner-csatorna azonban klinikailag nem észlelhető.

lásd 602421 (pl. 602421.0060) a CFTR gén mutációit, amelyek felelősek a vas deferens izolált bilaterális hiányáért.

Goshen et al. (1992) egy 2,5 éves fiú esetét írta le, akiről kiderült, hogy a vas deferens rostos pótlása volt, amikor műtétet végeztek a le nem ereszkedett herék és a közvetett inguinalis sérv javítása érdekében. Egy évvel később a betegnél steatorrhea hasmenés alakult ki, az izzadságtesztek pedig emelkedett kloridot mutattak ki. A DNS-vizsgálatok kimutatták a delF508 mutáció és a trp1282-to-ter mutáció összetett heterozigozitását (602421.0022).

A CBAVD és a CF közösségének hipotézisének tesztelésére Rave-Harel et al. (1995) úgy vélte, hogy 2 CBAVD-vel rendelkező testvér várhatóan ugyanazt a 2 CFTR allélt hordozza, míg termékeny testvéreik várhatóan legalább egy különböző allélt hordoznak. Tizenegy családot vizsgáltak, amelyek közül 2 család, azonosítatlan CFTR mutációkkal, nem támasztotta alá ezt a hipotézist. Ezekben a családokban 2 CBAVD testvér örökölt különböző CFTR allélokat. Termékeny testvéreik ugyanazokat a CFTR allélokat örökölték, mint a CBAVD-vel rendelkező testvéreik. Az eredmények azt sugallták, hogy bár egyes családokban a CBAVD 2 CFTR mutációval jár, más családokban más mechanizmusok okozzák, például mutációk más lókuszokon vagy homozigozitás vagy heterozigozitás részlegesen behatoló CFTR mutációk esetén.

Mercier et al. (1995) elemezte a CFTR gén teljes kódoló szekvenciáját 67 férfi kohorszában, akiknek veleszületett bilaterális aplasia volt a vas deferens, akik egyébként egészségesek voltak. 4 új missense mutációt azonosítottak: A800G, G149R, R258G és E193K. Kimutatták, hogy ezen alanyok 42% – A 1 CFTR allél hordozója, 24% – a pedig összetett heterozigóta a CFTR allélokhoz. Így nem tudták azonosítani a 2 CFTR mutáció jelenlétét ezen betegek 76% – ában. Továbbá leírták a CFTR haplotípusok szegregációját az 1 CBAVD hím családjában; ebben a családban, 2 azonos CFTR lókuszú hím sib különböző fenotípusokat mutatott, egyikük termékeny, a másik steril. Ez azt sugallta, hogy egy vagy több további gén vesz részt a CBAVD etiológiájában.

Chillon et al. (1995) a CFTR gén mutációit jellemezte 102 cbavd-ben szenvedő betegnél. Elemeztek egy DNS-variánst (az 5T allélt) a CFTR nem kódoló régiójában, amely a normál CFTR fehérje csökkent szintjét okozza. (A normál személyek szöveteiben végzett CFTR mRNS-vizsgálatok különböző mRNS-molekulákat azonosítottak, amelyekből hiányzik a 4., 9. vagy 12. exon. Az, hogy a CFTR mRNS tartalmaz-e 9.exont, attól függ, hogy a CFTR intron 8-ban lévő timinmaradványok hossza változó-e. Ez a polit-szekvencia néven ismert szekvencia 5, 7 vagy 9 timint tartalmaz (az 5t, 7T és 9T allélokat). Mivel az 5t allél a normál CFTR mRNS szintjének csökkenését okozza, ez a változat valószínűleg részt vesz a CBAVD patogenezisében.) A 19 beteg közül 102-ben a CFTR gén mindkét példányában mutációkat találtak, és ezek közül egyiknek sem volt az 5t allélja. A CFTR 1 példányában 54 betegnél találtak mutációt, közülük 34-ben (63%) volt az 5T allél a másik CFTR génben. 29 betegnél nem találtak CFTR mutációt, de közülük 7-nek (24%) volt az 5t allélja. Ennek az allélnak a gyakorisága az általános populációban körülbelül 5%.

Chillon et al. (1995) arra a következtetésre jutott, hogy az 5T allél kombinációja a CFTR gén 1 példányában cisztás fibrózis mutációval a másik példányban a CBAVD leggyakoribb oka. Az 5t allélmutáció klinikai megjelenések széles skálájával rendelkezik, CBAVD-ben vagy közepesen súlyos cisztás fibrózisban szenvedő betegeknél, valamint termékeny férfiaknál fordul elő.

Grangeia et al. (2007) 45 olyan beteg DNS-mintáit szűrtük át, akiknél a vas deferens veleszületett hiánya volt különböző molekuláris megközelítésekkel, beleértve a 31 leggyakoribb CF mutáció szűrését. Ez a megközelítés 8 gyakori mutációt azonosított 40 betegnél. Denaturáló gradiens gélelektroforézis, denaturáló nagy teljesítményű folyadékkromatográfia és DNS szekvenálás 17 további mutációt azonosított, amelyek közül 3 újszerű volt. A semikvantitatív fluoreszcens multiplex PCR 21 kb-os deléciót (602421.0123) mutatott ki 1 egyedben, és megerősítette 2 egyén valódi homozigozitását. Összességében 42 betegnél (93,3%) volt 2 mutáció, 3 betegnél (6,7%) pedig 1 mutációt észleltek.

Sun et al. (2006) elemezte a polimorf TG dinukleotid ismétlést az 5t variáns mellett az intronban 8 a 470 kodon pedig a 10.exonban az 5t variáns haplotípusának meghatározása transz. A szerzők értékelték 12 férfi érintett veleszületett kétoldalú hiánya vas deferens és pozitív az 5T variáns, és megállapította, hogy 10 12 volt a 12tg-5T-470V haplotípus.

Cai et al. (2019) 23 publikált tanulmányt azonosított a vas deferens egyoldalú hiányáról, és megvizsgálta a CFTR variánsok gyakoriságát és a veseműködési rendellenességeket ezekben a betegekben. A vas deferens (CUAVD) veleszületett egyoldalú hiányában szenvedő 141 beteg közül 60 (42,6%; összesített hatásméret 0,46) legalább 1 CFTR variánssal rendelkezett, 43 (30,5%; összesített hatásméret 0,27) 1 variánssal, 17 (12%; összesített hatásméret 0,05) 2 variánssal. A cuavd összesített hatásmérete 0,04 volt az F508del és 0,09 az 5T allél esetében. Az 5t kockázat összesített esélyhányadosa a CUAVD-ben 5,79 volt a normál kontrollokhoz képest, és 2,82 a nem CAVD terméketlen férfiakhoz képest. A veseműködési rendellenességek teljes incidenciája 22% volt a CUAVD-ben. A vese anomáliák kockázatának összesített esélyhányadosa a CUAVD-ben szenvedő betegek körében 4,85 volt a CBAVD-ben szenvedő betegekhez képest. Cai et al. (2019) arra a következtetésre jutott, hogy a CFTR variánsok gyakoriak a CUAVD-ben, és az 5T allél fokozott CUAVD kockázattal járhat. A CUAVD-ben szenvedő betegeknél nagy a veseműködési rendellenességek kockázata, mint a CBAVD-ben szenvedő betegeknél, de ez nem kapcsolódik a CFTR variánsokhoz.