háttér: a Sylvius vízvezetéke (AqSylv) egyre fontosabb szerkezet a neuroendoszkópos eljárásokban. Jelenleg azonban nincs egyértelmű és megfelelő leírás az AqSylv normális anatómiájáról.

célkitűzés: Részletesen tanulmányozni az eddig nem elérhető normál mágneses rezonancia képalkotó morfometriát és az aqsylv anatómiai változatait.

módszerek: retrospektíven tanulmányoztuk a normál midsagittal T1-súlyozott 3-T mágneses rezonancia képeket 100 betegnél. Megmértük az aqsylv Pars anterior, ampulla és Pars posterior szélességét; legszűkebb pontját és hosszát. Az AqSylv szögletét a harmadik kamrához viszonyítva rögzítettük, mint az AqSylv hosszú tengelyének többszörös eltérését a Talairach bicommissuralis vonaltól. Statisztikailag meghatároztuk az aqsylv morfometria életkorral és nemmel kapcsolatos változásait a Pearson korrelációs együttható segítségével. Mértük az AqSylv szögletét a negyedik kamrához képest, és ezt korreláltuk a cervicomedulláris szöggel (a fej helyzetének helyettesítője).

eredmények: a betegek 13-83 évesek voltak (45% férfi, 55% nő). Az átlagos morfometria a következő volt: pars elülső szélesség, 1,1 mm; ampulla szélesség, 1,2 mm; pars hátsó szélesség, 1,4 mm; hossz, 14,1 mm; legszűkebb pont, 0,9 mm; a harmadik és a negyedik kamrához képest 26, illetve 18. Az életkor pozitívan korrelált az AqSylv szélességével, negatív pedig hosszával. A foramen magnumhoz viszonyított AqSylv igazítás és a cervicomedulláris szög között nem volt korreláció.

következtetés: az aqsylv in vivo normatív dimenziói eltérnek a közzétett kadaverikus morfometriától. Az aqsylv az agyi involúcióval kiszélesedik és lerövidül. Ezeknek a normál morfometriáknak a tudatossága nagyon hasznos, ha a stent elhelyezése lehetőség van a vízvezetékplasztika során. A jelentett adatok értékesek a hydrocephalus és az aqueductalis stenosis neuroendoszkópos kezelésének irányításában.