Christopher Paul Curtis, (született május 10, 1953, Flint, Michigan, USA), a fiatalok irodalmának Amerikai szerzője, aki megkapta a 2000 Newbery-érmet, amelyet az American Library Association (ALA) évente ítél oda az előző évben megjelent gyermekirodalom legkiválóbb amerikai munkájának szerzőjének. Számos könyvét egy afro-amerikai fiú szemszögéből mesélték el Flint, Michigan, Curtis szülővárosa.
Curtis apja addig gyakorolta a podiatriát, amíg jobb fizetésért kénytelen volt munkát vállalni egy autószerelő üzemben. A középiskola után Curtis követte apját az autóüzembe, pénzt keresve a Michigan Egyetem Flint campusán való részmunkaidős beiratkozásáért. 1993-ban egy évet vett ki a munkából, hogy az írásra koncentráljon. Ez idő alatt írta Curtis első könyvét, Watsonék Birminghambe mennek—1963 (1995; TV film 2013). A könyv korai vázlata Jules Hopwood-díjat nyert a Michigani Egyetemen, a közzétett változat pedig Newbery Honor-díjat érdemelt 1996-ban.
Watsonék Birminghambe mennek—1963 egy Flintből származó afroamerikai család története, amely a polgárjogi mozgalom napjaiban délre utazik. Egy 10 éves fiú szemszögéből elmondva, a könyv komikus kalandként indul, de sötétebbé és tragikusabbá válik, amikor a család ki van téve a faji feszültségek csúnyaságának Birminghamben, Alabamában, beleértve a 16.utcai Baptista Templom bombázását. Curtis második könyve, Bud, nem Buddy (1999), amelyet egy anyátlan fiú mesél el, aki ismeretlen apja keresésére indul a Nagy Depresszió, megszerezte Curtisnek a Newbery-érmet, valamint az ALA Coretta Scott King-díját. Bucking The Sarge (2004), egy modern mese, amely egy szegény városi környéken játszódik, egy tizenéves fiú meséli el, akinek anyját, egy önző nyomornegyedet “az őrmesternek” hívják.”Mr. Chickee vicces pénze (2005) részletezi Steven Carter, egy túlteljesítő hétéves kalandjait, aki nyomozó akar lenni. Curtis következő könyve, a Buxtoni Elijah (2007) egy fiatal rabszolgát követ, aki veszélyben van, miután Kanadába menekült a földalatti vasúton; a munka Curtisnek újabb Newbery Honor díjat és Coretta Scott King-díjat kapott. Ez volt a kezdete egy sorozat, amely később tartalmazza a The Madman of Piney Woods (2014) és a The Journey Of Little Charlie (2018). A hatalmas Miss Malone (2012) a depresszió idején játszódik, középpontjában egy 12 éves lány, Deza Malone, egy karakter, aki először jelent meg Bud, nem Buddy.
Curtis nem kifejezetten gyerekeknek akart írni, de úgy érezte, hogy történeteit a gyermek szemszögéből lehet a legjobban elmondani. A szereplők tapasztalatait gyakran színesítették Curtis saját életének eseményei, a meséket pedig friss, eredeti hangon mesélték el, amely vonzotta a fiatal olvasókat.