Mongol hódítás Khwarezmia

előző: Mongol hódítás a Qara Khitai
Következő: Mongol Grúzia inváziói
khwarezmia Mongol hódítása
khwarezmia Mongol hódítása
Dátum: 1219-1221
hely: Central Asia, Iran, Afghanistan
Outcome: Decisive Mongol victory
Combatants

Mongols.png Mongol Empire

Khwarezm.png Khwarezm

Commanders

Mongols.png Genghis Khan
Mongols.png Jochi
Mongols.png Chagatai Khan
Mongols.png Ogedei Khan
Mongols.png Tolui Khan
Mongols.png Subedei
Mongols.png Jebe
Mongols.png Jelme
Mongols.png Kublai Khan
Mongols.png Qasar
Mongols.png Bo’orchu
Mongols.png Sorkin-shara

Khwarezm.png Muhammad II of Khwarezm
Khwarezm.png Jalal ad-Din Mingburnu
Khwarezm.pnginalchuq ++
Khwarezm.png Temur Meliq

Khwarezmia Mongol hódítása 1219-től 1221-ig történt, amikor a Mongol Birodalom Dzsingisz kán alatt meghódította Khwarezm közép-ázsiai államát. A mongolok egy virágzó, 2 millió lakosú régiót mindössze két év alatt 200 000 lakosú pusztított régióra redukáltak, és ez volt az első Mongol hódítás nyugaton.

háttér

1205-ben Kuchlug Naiman herceg kénytelen volt elmenekülni Mongóliából, miután Dzsingisz kán és Mongol birodalma meghódította földjeiket. 1208-ban Dzsingisz kán legyőzte Kuchlugot, és arra kényszerítette, hogy a nyugati Liaóba meneküljön, feleségül véve Zhilugu császár lányát. Nem sokkal később Zhilugu fellázadt apósa ellen, és megdöntötte őt, átvéve az irányítást Nyugat-Liao felett. 1216-ban Kuchlug megtámadta Beshbalik városát, amely Mongol védelem alatt állt, ezért Dzsingisz kán elküldte tábornokát Jebe hogy legyőzze Kuchlugot Balasaghunnál. Két éven belül a Nyugat-Liao egészét meghódították a mongolok, akik most a Khwarezmian Birodalom alatt Shah Muhammad II nak, – nek Khwarezm. Dzsingisz kán kereskedőket küldött Khwarezmbe kereskedelem létrehozására, de Otrar kormányzója, Inalchuq, bebörtönözte a kereskedőket, miután kémekkel vádolta őket. Dzsingisz kán ezután három követet küldött a Sahhoz, hogy követeljék a kereskedők szabadon bocsátását, és a kereskedőket és az egyik nagykövetet kivégezték. Dzsingisz Kánt feldühítette ez a vendégszeretet megsértése, ezért információkat gyűjtött a Selyemútról ellenségeiről, összegyűjtötte a kínai ostrommérnököket, és hadseregét három oszlopra osztotta Khwarezm inváziója érdekében.

háború

a mongoloknak 100 000 katonájuk volt Khwarezm 60 000-éig, és 1219 telén Jochit és Jebe-t küldték, hogy 20 000 katonával pusztítsák el a Ferghana-völgyet. A Khwarezmiak úgy vélték, hogy ez az invázió a fő erő, de Chagatai Khan és Ogedei Khan áthaladtak a Dzungarian kapun és ostromolták Otrar 20 000 fős helyőrségét. Öt hónap elteltével egy dezertőr kinyitotta a kapukat, beengedte a mongolokat a városba; minden lakóját lemészárolták vagy rabszolgává tették, és a földig rombolták; Inalchuqot azzal végezték ki, hogy ezüstöt öntöttek a szemébe és a fülébe. Dzsingisz kán és serege átkelt az átjárhatatlan Kyzylkum sivatagon és ostrom alá vette Bukharát, akinek védelmezői megpróbáltak elmenekülni, mielőtt egy nyílt csatában lemészárolták volna őket. Dzsingisz kán 1220-ban vonult be a Khwarezmiai fővárosba, Szamarkandba, megtámadva a várost és 40 000 fős helyőrségét. A harmadik napon, amikor a védők összecsaptak, Dzsingisz kán színlelt visszavonulást indított, kicsalogatva és lemészárolva a helyőrség felét. Két segélykísérlet kudarcot vallott, és az ötödik napon egy maroknyi katona kivételével mindenki megadta magát. A város 100 000 lakosát lemészárolták, és a sah és fia nyugatra menekült, Dzsingisz kán pedig subedeit és Jebe-t küldte, hogy 20 000 katonát vonjanak nyugatra, hogy megtalálják őket. Szamarkand bukása után Dzsingisz kán ostromolta Urgenchet, Jochit pedig eltávolították a parancsnokságból, mert nem volt hajlandó kirúgni a várost; őt Ogedei váltotta fel, aki viszont elpusztította a várost. Míg Urgench megsemmisült, Tolui kán és 50 000 katona megszállta Khorasant, gyorsan egymás után lerombolva Balkhot, Mervet és Nishapurt, és megkímélve Heratot és más városokat, amelyek békésen megadták magukat. A mongolok gyakorlati brutalitást alkalmaztak alanyaik leigázására, megakadályozva az uralmukkal szembeni ellenállást.

Jalal ad-Din lázadása

A Mongol hódítások Közép-Ázsiában

Muhammad fia, Jalal ad-Din mingburnu 60 000 török és afgán harcosból álló hadsereget toborzott, aminek eredményeként Dzsingisz kán 30 000 katonát küldött a tatár nemes shikhikhutug alatt, hogy megtámadja Jalal ad-Dint a Kabultól északra fekvő parwannál. Az ezt követő csatában a két fél egy keskeny völgyben találkozott, amely alkalmatlan a mongol lovasság számára. A Mongol hadsereg megalázó első vereséget szenvedett egy idegen ellenség kezétől, Jalal ad-Din pedig ellentámadást hajtott végre, amikor a mongolok visszavonultak; fele elveszett, míg a másik fele elmenekült. A vereség megtörte a Mongol legyőzhetetlenség illúzióját, ami Khwarezmiai lázadásokhoz vezetett Közép-Ázsiában. Jalal ad-Din serege azonban a következő hónapokban viszályba keveredett, és Indiába menekült, hogy menedéket keressen. Dzsingisz kán utolérte Dzsalál ad-Dint, mielőtt átkelhetett volna az Indus folyón, a mongolok pedig túlszárnyalták a Khwarezmieket és megsemmisítették hadseregüket. Ezután 20 000 Mongol katonát küldtek a herceg üldözésére, de sehol sem találták. Khwarezm nagy részét csatolták, a Sah pedig száműzetésben halt meg a Kaszpi-tenger egyik szigetén. A mongolok Közép-Ázsia népességét 200 000-re csökkentették 2 millióról, majd másutt a hódításokra összpontosítottak.

az Indus folyón való repülése után Jalal ad-Din a következő három évet Punjabban töltötte, összegyűjtve erőit, átvéve a régió nagy részét. Megpróbált szövetségre lépni a Mameluke szultánnal Iltutmish, de Iltutmish nem volt hajlandó felhívni Dzsingisz haragját. 1224-ben a szultán megtámadta Dzsalál ad-Dint, és arra kényszerítette, hogy hagyja el Lahore-t, razzia Gujarat, és még ugyanabban az évben térjen vissza Iránba. Mivel apja már rég halott volt, Dzsalál ad-Din megszerezte Khwarezm trónját, és könnyű dolga volt a régió megszilárdítása. Megsemmisítette Azerbajdzsán atabegjeit, fővárosát Tabrizba költöztette, és ugyanebben az évben vazallusává tette a Shirvanshahokat, és megtámadta Grúziát, 1226-ban Garniban legyőzte a grúzokat. Tbiliszit később elfogták, a város keresztényeit és Muszlimjait pedig lemészárolták. A mongolok 1227-ben kis hadsereget küldtek Iránba, de Jalal ad-Din legyőzte Raynél. A Rum Szultanátus I. Kayqubad, a Ayyubid szultán al-Kamilés I. Hethum Örmény király szövetkezett Jalal ad-Din ellen, 1228-ban erevannál legyőzve. Birodalmában lázadások törtek ki ellene, Ogedei pedig Chormaqant küldte Irán visszafoglalására. A sah vereséget szenvedett Irán középső részén 1231-ben, és visszavonult Törökországba, ahol meggyilkolták Silvanban, véget vetve a Khwarezmiai Birodalomnak. A szeldzsukok, Kilikia és Grúzia Mongol vazallusokká váltak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.