a Potomac ló láz (PHF) olyan betegség, amely a lovakat a meleg időjárási hónapokban érinti, alkalmanként hasmenéses betegség kitörését okozva a folyók, patakok vagy öntözött legelők közelében tartott lovaknál.

a betegségért felelős baktériumnak, a Neorickettsia risticii-nek szokatlan története van: a vízi csigákban kialakuló flukes (laposférgek) esetében azonosították. Amikor a víz felmelegszik a nyár folyamán, a fertőzött éretlen pelyhek, az úgynevezett cercariae, felszabadulnak a csigákból a vízi környezetbe. Ezeket az éretlen pelyheket a folyókból vagy patakokból ivó lovak lenyelhetik, de gyakrabban vízi rovarok, például caddisflies, mayflies, damselflies és szitakötők veszik fel őket, ahol a következő életszakaszukba, a metacercariae-ba fejlődnek. A fertőzött vízi rovarok, mint például a caddisflies és a mayflies, amelyek tömegesen kelhetnek ki, szintén hordozhatják a szervezetet a lovakhoz, hogy felvegyék a legelést.

ezt az útvonalat egy 2005.augusztusi PHF-járvány mutatta be Minnesotában, amelyben a lovakat egy folyótól több mint öt mérföldre tartott kiállításon érintették. A mayflies nagy nyílása egy forró, szeles hétvégén történt, feltehetően a Mississippi folyótól. A kiállítási terület felé fújták őket, és az istállókon kívül erős biztonsági lámpák vonzották őket. A rövid életű majmok ezrével haltak meg, hüvelyk rovarokkal szemetelve a földet. A kiállításon legalább hat ló fejlesztette ki a PHF-et a következő két hétben. N. risticii-t találtak a Mayfly-kben, amelyek apró pókhálókban maradtak bent. A későbbi kutatások további eseteket állapítottak meg a környékbeli gazdaságokban ugyanabban az időkeretben, az éjszakai istállók vagy azok közelében lévő lámpák pedig fokozott PHF kockázattal jártak. Ez a megállapítás egyszerű eszközt nyújt a betegség kockázatának csökkentésére: kapcsolja ki az éjszakai lámpákat a vízi rovarok keltetése idején.