absztrakt

célkitűzés. Célul tűztük ki a dohányzás májfibrózisban betöltött szerepének elemzését alkoholmentes zsírmájbetegségben (NAFLD) szenvedő betegeknél, valamint a kapcsolódó kockázati tényezők feltárását. Módszerek. Ez egy keresztmetszeti vizsgálat volt, amelyben összesen 225 NAFLD-ben szenvedő beteg vett részt. Közülük 127 nem dohányzó, 98 pedig dohányzó volt. A máj jelentős fibrózisát akkor diagnosztizálták, amikor a májmerevség (LS) értéke magasabb volt, mint 7,4 kPa. A NAFLD diagnosztikai kritériuma a >238 dB/m kontrollált csillapítási paraméter (Cap) értéke volt. Eredmények. A FibroScan kimutatta, hogy a dohányosok LS-értéke szignifikánsan magasabb volt, mint a nemdohányzóké (10,12 USD 10,38 kPa vs.7,26 USD 6,42 kPa). A jelentős májfibrózisban és előrehaladott májfibrózisban szenvedő betegek aránya a dohányosok körében szignifikánsan magasabb volt, mint a nemdohányzók körében (). Az egyváltozós analízis azt mutatta, hogy az életkor, a testsúly, a magas AST-szint, az alacsony PLT-szint és a dohányzás voltak a májfibrózis kockázati tényezői a NAFLD-ben szenvedő dohányosoknál, míg a többváltozós analízis azt mutatta, hogy az életkor (OR = 1,029,), a magas AST-szint (OR = 1,0121,) és a dohányzás (OR = 1,294,) voltak a májfibrózis független kockázati tényezői a NAFLD-ben szenvedő betegeknél. Ezenkívül a magas AST-szint (OR = 1,040, ), a dohányzási index (OR = 1,220,) és a diabetes mellitus (OR = 1,054,) voltak a májfibrózis független kockázati tényezői a NAFLD-ben szenvedő dohányosok körében. Következtetés. Ez a tanulmány kimutatta, hogy a dohányzás szorosan összefügg a májfibrózissal a NAFLD-ben szenvedő betegek körében. A dohányzó NAFLD-ben szenvedő betegek esetében elsőbbségi szűrést és időben történő beavatkozást kell biztosítani, ha fennáll a májfibrózis kockázata.

1. Bevezetés

az elhízás és a kapcsolódó metabolikus szindróma előfordulásának növekedésével az alkoholmentes zsírmájbetegség (NAFLD) a krónikus májbetegség fontos okává vált . Epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a nyugati országokban az egyének 20-30% – ánál alakul ki NAFLD . Az American Association for the Study of májbetegségek meghatározása szerint a NAFLD olyan betegség, amelyet máj steatosis és lipid Tárolás jellemez, túlzott alkoholfogyasztás nélkül . A kóros fok változása szerint a NAFLD három szakaszra osztható: egyszerű zsírmáj (alkoholmentes zsírmáj), alkoholmentes steatohepatitis, cirrhosis.

a NAFLD szorosan kapcsolódik a metabolikus szindrómához . Az elhízás, a 2-es típusú diabetes mellitus és a diszlipidémia a NAFLD fontos kockázati tényezői . A NAFLD nemcsak az anyagcsere-rendellenességekkel, hanem a rossz életmóddal is szorosan összefügg . A NAFLD mindhárom fent említett fontos kockázati tényezője összefügg az egészségtelen életmóddal. Ezért a NAFLD-t általában egészségtelen életmóddal járó betegségnek tekintik. Számos tanulmány kimutatta, hogy az egészségtelen életmód változásai csökkenthetik a transzaminázszintet és javíthatják a NAFLD-t .

a dohányzás a mindennapi életben gyakori rossz életmód. Károsíthatja az antioxidáns rendszert . Bár a dohányzás növelheti a májfibrózis és cirrhosis kockázatát krónikus hepatitis B (CHB) fertőzésben szenvedő betegeknél , csak néhány tanulmány vizsgálta a dohányzás és a NAFLD közötti kapcsolatot. Suzuki et al. arról számoltak be, hogy a dohányzás az alanin-aminotranszferáz (ALT) magas szintjével jár NAFLD-ben szenvedő betegeknél. Egy másik tanulmány arról számolt be, hogy a dohányzás a NAFLD független kockázati tényezője . Bár ezek a szerzők megerősítették, hogy a dohányzás összefügg a NAFLD előfordulásával, nincs kutatási jelentés arról, hogy a dohányzás elősegíti-e a májfibrózist NAFLD-ben szenvedő betegeknél.

ezért NAFLD-ben szenvedő dohányosokat és nemdohányzókat vontunk be, és elemeztük a májfibrózist a dohányosok körében ebben a vizsgálatban. A májfibrózis kockázati tényezőit vizsgálták, hogy orvosi bizonyítékot szolgáltassanak a májfibrózis szűrésére és korai diagnosztizálására NAFLD-ben szenvedő dohányosoknál.

2. Módszerek

2.1.

Ez egy keresztmetszeti vizsgálat volt, amelyben összesen 225 NAFLD-ben szenvedő beteg vett részt. Közülük 127 nem dohányzó, 98 pedig dohányzó volt. Az összes beteget a Xiamen Egyetem első kapcsolt Kórházából vették fel 2015 májusától 2018 áprilisáig. A betegeket akkor vonták be, amikor teljesítették a következő kritériumokat: a NAFLD diagnózisa a >238 dB/m kontrollált csillapítási paraméter (Cap) értékének diagnosztikai kritériuma szerint a korábbi ajánlások szerint, és megerősítés ultrahanggal . Ezzel szemben a betegeket kizárták, amikor megfeleltek a következő kritériumoknak: (1) olyan gyógyszerek alkalmazása, amelyek máj steatosist okozhatnak (pl., kortikoszteroidok, ösztrogén, metotrexát vagy amiodaron) a vizsgálat felvételét követő 6 hónapon belül, (2) hepatitis C, hepatitis D vagy humán immundeficiencia vírus, (3) autoimmun májbetegség és (4) súlyos alkoholfogyasztás vagy alkoholfogyasztás, amelyet a >10 g/nap alkoholfogyasztásként határoznak meg. A Xiamen Egyetem első kapcsolt Kórházának intézményi felülvizsgálati testülete jóváhagyta a tanulmányt. Minden beiratkozott beteg tájékozott beleegyezést adott.

2.2. FibroScan teszt

májfibrózist és steatosist diagnosztizáltak a májmerevség (LS) és a CAP értékek alapján . Ezeket az értékeket egy szakmailag képzett szakember értékelte a FibroScan (Echosens, Párizs, Franciaország) segítségével a gyártó utasításai szerint. Az LS értékeket kilopascalban, a KUPAKÉRTÉKEKET pedig decibelben / méterben fejeztük ki. Az LS érték interkvartilis tartományának (IQR) a mediánhoz (IQR/M) viszonyított arányát a variabilitás mutatójaként számítottuk ki. Csak a legalább 10 érvényes méréssel, legalább 60% – os sikerességi rátával és a <0,3 IQR/M arányú eljárásokat tekintették megbízhatónak, majd alkalmazták az elemzéshez. A CAP értéket csak validált mérőeszközökkel mértük az LS értékhez használt ugyanazon kritériumok szerint és ugyanazon jeleken, biztosítva a máj ultrahangos csillapítását egyidejűleg és ugyanolyan mennyiségű májparenchyma esetén, mint az LS értéknél. Az egyes mérések mediánját tekintették a végső felső értéknek.

a NAFLD-ben szenvedő betegek körében a máj steatosisát >238 dB/m CAP értékekkel diagnosztizálták, a korábbi ajánlások szerint .

2.3. Beteginformációk gyűjtése

Beteginformációkat gyűjtöttek, beleértve a demográfiai jellemzőket, a fizikális vizsgálatot és a laboratóriumi vizsgálati eredményeket. Az értékelt demográfiai jellemzők közé tartozott az életkor, a nem és a dohányzás története. A fizikai vizsgálati eredményeket, beleértve a magasságot és a súlyt, rögzítették. A vérnyomást a FibroScan teszt után is mértük. A laboratóriumi vizsgálatok eredményeit, beleértve a vérlemezke (PLT), a szérum aszpartát-aminotranszferáz (AST) és az ALT szintjét, a standard eljárásoknak megfelelően gyűjtötték össze. Ezeket a laboratóriumi vizsgálati eredményeket standard automatizált technikákkal kaptuk a FibroScan-tesztet követő 14 napon belül. Dohányzási index = napi dohánybevitel a dohányzás időtartama.

a vérnyomást standard higany vérnyomásmérővel mértük. Minden beteget arra kértek, hogy a mérés előtt legalább 5 percig pihenjen. Minden betegnek legalább három vérnyomásmérésre volt szüksége, egyenként 1 perces intervallummal. Az elemzéshez a három mérés átlagértékét használtuk.

2.4. Statisztikai elemzés

a folytonos változókat átlagban fejeztük ki, míg a kategorikus változókat százalékokban. A chi-négyzet tesztet és a t-tesztet használták annak kimutatására, hogy a két csoport közötti különbségek statisztikailag szignifikánsak-e. Egyváltozós és többváltozós logisztikai regressziós analízist alkalmaztak a májfibrózishoz és az előrehaladott májfibrózishoz kapcsolódó kockázati tényezők feltárására a NAFLD-ben szenvedő betegeknél. A statisztikai elemzéshez az SPSS for Windows 13.0 verziójának adatelemzési és minőségellenőrzési programját alkalmazták.

3. Eredmények

3.1. A betegek demográfiai és klinikai jellemzői

összesen 225 NAFLD-ben szenvedő beteget vontak be ebbe a vizsgálatba. Ezen betegek közül 98 volt dohányzó (dohányzó csoport), 127 pedig nemdohányzó (nemdohányzó csoport). A dohányzó csoportban a férfi betegek aránya szignifikánsan magasabb volt, mint a nemdohányzó csoportban (). A dohányzó csoportban a betegek súlya magasabb volt, mint a nemdohányzó csoportban (). A cukorbetegségben szenvedő betegek aránya a nemdohányzó csoportban szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a dohányzó csoportban (). Az ALT, AST és PLT szérumszintje hasonló volt a két csoport között, amint azt az 1.táblázat mutatja.

4. Vita

ebben a tanulmányban megerősítettük, hogy a dohányzás szorosan összefügg a NAFLD-vel. Sőt, tovább erősítettük, hogy szorosan kapcsolódik a májfibrózishoz a NAFLD-ben. A NAFLD-vel rendelkező dohányosok LS-értéke szignifikánsan magasabb volt, mint a NAFLD-vel rendelkező nemdohányzóké. Az idősebb kor, a magas AST szint és a dohányzás a májfibrózis független kockázati tényezői voltak a NAFLD-ben szenvedő betegeknél. Ezzel szemben a magas AST-szint, a dohányzási index és a diabetes mellitus a májfibrózis független kockázati tényezői voltak a NAFLD-ben szenvedő dohányosoknál. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a dohányzás nemcsak a májfibrózishoz kapcsolódik a NAFLD-ben, hanem növeli a májfibrózis kockázatát is, mivel a dohányzási index növekszik.

a NAFLD patogenezise nem teljesen ismert . Széles körben elfogadott következtetés az, hogy a NAFLD genetikai-környezet-anyagcserével kapcsolatos betegség . A magas kalóriatartalmú és fruktóztartalmú élelmiszerek, a finomított szénhidrátok és a cukorral édesített italok fogyasztása összefüggésbe hozható a NAFLD-vel . A közelmúltban a NAFLD számos genetikai módosítóját azonosították . Ezek közül a legjobban jellemzett genetikai asszociációt a PNPLA3-mal találták, amelyet eredetileg genomszintű asszociációs vizsgálatokból azonosítottak, és több kohorszban igazoltak . A májbiopszia a NAFLD diagnózisának arany standardja . Invazivitása miatt azonban nem lehet rutinszerűen használni. Nem invazív technikák, mint például a FibroScan és az ultrahang, kezdik használni a NAFLD diagnosztizálására . Pontosságukat számos tanulmány megerősítette .

a dohányzás által termelt mérgező és káros anyagok károsíthatják az antioxidáns rendszert, beleértve a citokróm P450-et és a gyulladásos citokineket . Bár beszámoltak a dohányzás CHB-fertőzésre és cirrhosisra gyakorolt hatásáról, kevés információ áll rendelkezésre a dohányzás és a NAFLD közötti kapcsolatról. Hamabe et al. arról számoltak be, hogy a dohányzás a NAFLD független kockázati tényezője. Suzuki et al. arról számoltak be, hogy a NAFLD-ben szenvedő betegeknél magas ALT-szinttel jár. Itt azt találtuk, hogy a dohányzás a májfibrózis független kockázati tényezője a NAFLD-ben. A NAFLD-ben szenvedő betegek számára időben meg kell adni a dohányzásról való leszokást, valamint májfibrózis tesztre is szükség van. Ugyanakkor kapcsolatot találtunk a dohányzási index és a májfibrózis között a NAFLD-s betegek körében. Azonban ebben a populációban a dohányzási index és a májfibrózis súlyossága nem mutatott dózisreakciót a vizsgálatunkban. Megállapítottuk továbbá, hogy a NAFLD-ben szenvedő dohányosok fibrózisának független kockázati tényezői a diabetes mellitus és a dohányzási index. A dohányzás és a cukorbetegség közötti kapcsolat jól megalapozott. Ha a NAFLD-ben szenvedő dohányosoknál cukorbetegséget diagnosztizálnak, a májfibrózis kialakulásának lehetősége növekedhet. Vizsgálatunkban azt találtuk, hogy a diabetes mellitus a májfibrózis független tényezője a dohányzásban szenvedő NAFLD betegek körében. Bár nem találtuk, hogy a DM független tényező a májfibrózisban az összes NAFLD-beteg között, az ok a viszonylag kicsi betegek miatt beiratkozott vizsgálatunkba, csak 12 betegnél diagnosztizáltak cukorbetegséget a NAFLD-ben dohányzás nélkül. Ezenkívül, mivel a dohányzás a DM független kockázati tényezője is, ez ronthatja a DM és a májfibrózis összefüggését az összes NAFLD beteg között.

ennek a tanulmánynak vannak bizonyos korlátai. Először is, a vizsgálat mintamérete viszonylag kicsi. Másodszor, a vizsgálati adatokat egyetlen központból gyűjtötték össze. Tekintettel a vizsgálat keresztmetszeti jellegére, prospektív vizsgálatokat kell végezni a következtetések megerősítése érdekében. A multicentrikus klinikai vizsgálatok szintén indokoltak a szűrésre és a májfibrózis korai diagnosztizálására vonatkozó eredményeink megerősítésére NAFLD-ben szenvedő betegeknél.

összefoglalva, a dohányzás szorosan összefügg a májfibrózissal a NAFLD-ben. Az idősebb életkor, a magas AST szint és a dohányzás a májfibrózis független kockázati tényezői a NAFLD-ben. Ezzel szemben a magas AST-szint, a dohányzási index és a diabetes mellitus a májfibrózis független kockázati tényezői a NAFLD-ben szenvedő dohányosoknál. A NAFLD-ben szenvedő betegek esetében elsőbbségi szűrést és időben történő beavatkozást kell biztosítani, ha a májfibrózis kockázati tényezői fennállnak.

az adatok rendelkezésre állása

a tanulmány megállapításainak alátámasztására használt adatok kérésre rendelkezésre állnak a megfelelő szerzőtől.

összeférhetetlenség

a szerzők kijelentik, hogy nincs összeférhetetlenségük.

szerzői hozzájárulások

Hongjie Ou és Yaojie Fu egyaránt hozzájárultak ehhez a munkához.

köszönetnyilvánítások

a szerzők szeretnék megköszönni az ápolóknak a tanulmányban nyújtott hasznos segítségüket.